58076. lajstromszámú szabadalom • Burgonyahéjazó és zúzómalom
a csigának, homloknézetben nagyobb méretben. A malom fölső állványára van egy (22) garat fölerősítve. Ide öntik a megfőzött burgonyát, ahonnan az a (4, 4) hengerek közé esik. E hengerek egymás irányában forognak s kissé összelapítva magukkal viszik a burgonyát a (14) késre, mely azt kettészeli s egyik felét jobbra, a másikat balra, egy a kés folytatását képező (14a, 14a) lemezekre fekteti a beles oldalával. Egyrészt, hogy a burgonya el ne fordulhasson, másrészt, hogy a levezetés alkalmával a burgonya belének egy részét a lyukacsos levezetőlemezen át kisajtolhassuk, alkalmazzuk a (12) végnélküli szalagot, mely a két (11 és 11a) hengerekre feszesen van ráhúzva. Ezen szalag fölül a (4, 4) hengerek közül kijövő félburgonyák vastagságának megfelelő távolságra, van beállítva, alul pedig rövidebb távolságra van beállítva úgy, hogy a burgonya levezetésénél folytonosan lehessen annak beléből kisajtolnunk mindaddig, míg a burgonya az alsóállványra fölszerelt (5 és 5a) héjjázó hengerek közé kerül. A (14a) lemezen keresztülnyomott burgonyabelek az ugyanerre a lemezre alkalmazott (15) tálcára esnek. Ezen tálca (15a) oldalrésze az (5a) henger homlokán négy, vagy több kiálló (16) csapjával jön érintkezésbe s ezzel a henger forgása következtében a (15) tálcát le- és fölmozgatja, illetve annak rázását idézi elő, hogy a ráhullott anyag onnan leszóródjék. Amidőn a burgonya az (5 és 5a) hengerek közé jut, a beles oldala az (5a), a héjjas oldala pedig az (5) hengert érinti. Az (5a) henger hornyokkal (lásd fig. 4.) vagy lyukacsokkal (1. fig. 6. és 7.) van ellátva. Az (5) henger ezeken az (5a) hengeren lévő lyukacsokon át, illetve az ezeken lévő hornyokba sajtolja a burgonyában még meglévő belet olyannyira, hogy a burgonyahéjj bélmentesen jut a hengerek között az ezek alatt elhelyezett kivezetőcsatornába. Az (5 és 5a) hengerek alatt s annak hosszában van a (18 és 19) leszedőlemezek, melyek a henger fölületét érintik, s ezzel a hengerek között lévő illetve ezek közt kijövő burgonyahéjjat a hengerekről- leszedik S azokat az erre a célra alkalmazott (20) kivezető csatornákba ejtik. A (29) burgonyabél kivájólemez azon éle, mely a hengerrel érintkezik, ugyanoly fogakkal bír, mint amilyenek az (5a) henger hornyai s ezen fogak a hornyokból a burgonyabelet kivájják, s azt a malom alsó részében lévő ládákba ejtik. A (18, 19 és 29) lemezek két végén a (18a, 19a és 29b) kétkarú emeltyűkre vannak fölerősítve. Ezen kétkarú emeltyűk a forgópontjuknál fogva vannak a (17, 17) tengelyeken forgathatóan fölfüggesztve s ezen kétkarú emeltyűk másik végét részint súlyok, részint rúgók szorítják, ami által a (18, 19 és 29j lemezek érintkeznek a hengerekkel. A (6. és 7. ábra) az (5a) hengert oly kivitelbe mutatják, melynél a burgonyábél nem a hornyokba nyomatik, hanem a hengeren lévő lyukakon át a henger belsejébe jut, ahonnan a (23) csiga által a malom fenekén elhelyezett ládákba kerül. A gép üzembe helyezése kézi vagy erőhajtásra a (7a) főtengely közvetítésével történik. Ezen tengely egyik végén vagy szíjkorong, vagy miként a rajz mutatja egy (25) hajtókar van, a másik végére pedig a (7) fogaskerék van ráerősítve. Ezen fogaskerék a malom egyik oldalán a három pár hengerek egyik-egyik hengere tengelyére fölerősített (6, 6) fogaskerekeket hozza forgásba oly irányban, hogy azokat a velük párosult hengerek irányában forgatják. Ezen hengerek tengelyének, másik végére, valamint a vele párosult hengerekre vannak a (8 és 9) fogaskerekek fölerősítve, melyek a hengereket agymás irányába forgatják. A végnélküli szalag hajtását a fölső hengerek tengelyéről egy-egy (13b) lánckerék eszközli. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy burgonyahéjjazó és zúzómalomra. jellemezve azáltal, hogy egy tömeg megfőzött burgonyát héjjastól a malom ga-