58072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénsavas italoknak folytonos üzemben való előállítására erjesztés útján

által az (1) fahenger tartalmát meghatározott hőmérsékleten tarthatjuk. Az (1) fahengereket, vagyis a tulajdonképeni erjesztő tartányokat (4) esővezetékek kötik egy mással össze, amelyek úgy haladnak, hogy minden vezeték egyik vége a tartány fölső részébe, másik vége pedig a szomszédos tartány fenekébe torkol (2. ábra). Azonkívül mindegyik tartányba az (5) esővezeték torkol, amely az összes (1) tartányok közös (6) fejtőtartányával áll összeköttetésben. Mindegyik tartányba továbbá még egy (7) cső torkol, amelyen keresztül az erjedési folyamat alatt fejlődő szénsav a (6) fejtőtartányba juthat. Egy másik (8) szénsavvezeték az erjesztőtartány (2) vasköpenyébe torkol és arra szolgál, hogy az egymással összeköttetésben álló (7, 8) szénsavvezetékek a nyomást a fahenger belsejében, továbbá az utóbbi és a vasköpeny közötti térben kiegyenlítsék. A (6) fejtő tartányból kiinduló (9) cső a pezsgőt a (10) és (11) szűrőkhöz és innen a (12) hűtőtartályba, végül pedig a palacktöltő készlethez vezeti. Ez utóbbitól a (13) cső egy (14) tartányba vezet, amely a kész pezsgővel megtöltendő palackokból kiöntött kiforrott újbor fölvételére szolgál. A (14) tartányt a (15) cső egy (16) szivatytyúnak köti össze, amely az újbort a (17) vezetéken át az erjesztő tartányokba szállítja. A szivattyúból kiinduló másik (18) eső a (6) fejtő tartány hoz vezet, amelyből a (19) szénsavvezeték ágazik el a (12) hűtőtartány és a (14) fölfogótartány felé. A (6) fej tő tartányból kiinduló (19) szénsavvezetékbe és (9) pezsgővezetékbe egy-egy (20) ill. (21) redukálószelep van iktatva oly célból, hogy lefejtés alkalmával a nyomás redukálható, illetőleg az (1) erjesztőtartányokban esetleg föllépő nyomásingadozás kiegyenlíthető legyen és ennek folytán ne terjedhessenek át a palackozó készletre. A (16) szivattyú az (1) erjesztő tartányokkal is össze van kötve (22) csővezetékek útján, amelynek segélyével a tartányok tartalma szükség esetén a (6) fejtőtartányba szállítható. A pezsgőbor előállításánál és a kész pezsgőnek palackokba való lefejtésénél végbemenő munkafolyamat a következő: Az (A) erjesztő (1) tartányába élesztőt téve, a tartányt kiforrott újborral megtöltjük, amelyhez a pezsgő-erjedéshez szükséges mennyiségű cukrot adunk, végül pedig léghatlanul elzárjuk. Ha az erjedés megkezdődött és a cukornak kb. negyedrésze fölhasználódott, akkor a (B) erjesztőt töltjük meg hasonló módon élesztővel és újborral. Ha az erjedés már itt is megindult, ekkor a két (A) és (B) erjesztőt a (4) vezetékek csapjainak nyitása által egymással összekötjük, és pedig úgy, hogy a későbben üzembe hozott (B) tartányból fölülről lefolyó bor alulról lépjen be a korábban üzembe helyezett (A) erjesztőbe. Ha az (A) tartányban a cukor fele, a (B) tartányban pedig a cukor negyedrésze már átalakult, akkor a (C) tartányt, ha pedig (A)-ban a cukor háromnegyedrésze, (B)-ben fele és (C)-ben egy negyedrésze már átalakult, akkor a (D) tartányt is hasonló módon bekapcsoljuk. A (D) tartányba alulról bevezetett bornak az összes megelőző tartányokon alulról fölfelé végig kell haladnia. A tartányokban az erjedés folytán fejlődött szénsav, minthogy nem szállhat el, a borban marad. Mihelyt az utolsó (D) erjesztő tartány is be van kapcsolva, mind a négy tartány egyszerre működik, míg csak az élesztők erjesztő képessége fokozatosan meg nem szűnik, ami először az (A) tartányban következik be. Ezen tartányt ekkor kikapcsoljuk, kiürítjük és friss élesztővel, valamint friss újborral töltjük meg és a (D) tartány mögött ismét bekapcsoljuk a rendszerbe. A bor erjedési foka az egyes tartányokban különböző és fokozatosan növekedik (D)-től (C), (B) és (A) felé. Mire a (D) tartányba öntött bor az (A) tartányon áthalad, erjedése már be van fejezve. Erről úgy győződünk meg, hogy az (A) tartányból próbát veszünk és ha a próba azt mutatja, hogy a kívánt erjedési fok el van érve, akkor az (A) tartányban már éppen olyan