58071. lajstromszámú szabadalom • Önműködő ellenőrzésű biztonsági gázelzáró készülék

- 3 -emelt állapotban tartsa. Ennél nagyobb gázfogyasztás esetén annyira csökken a nyomás ezen kibővült részben, hogy a (19) szelep lesülyed és a gáz áramlása megszűnik. A készülékkel igen könnyen hozható var lamely riasztóberendezés kapcsolatba. Ezen célból a (6) fogasrúd 3. ábrán föltüntetett helyzete mellett (23) nyelv közbeiktatásával érintkezik a (24) ütközővel, melyet (25) vezeték kapcsol össze az ellenőrző készülék (26) érintkező gombjával. Az ellenőrző készüléknek van még egy (27) érintkező gombja, mely (28) áramforrás, (29) villamos csöngő, és (30) villamos vezeték közbeiktatásával van a gázmérő házához kapcsolva. Az áramkörnek az ellenőrző készülék által való zárása céljából a (18) membránon lazán fekszik: föl a (31) csap, mely a membrán mozgásait híven követi. A membrán legmélyebbi helyzetében a (32) tányér ráfekszik a (26, 27) érintkezőgombokra és közöttük vezető összeköttetést létesít. A találmány működési módja az eddigiek alapján a következő: J Rendes körülmények között a (14) for- ' gattyút a 3. ábrán pontozottan föltűnte^ tett fölső helyzetébe hozzuk, melyben a készülék hatályon kívül van helyezve, mivel a (7) kerék, a (6) fogasrúddal nem kapcsolódhatik. Az ellenőrző berendezés azonban állandóan működésben van. Ha tehát a lakás vezetéke tömítetlenné válik, vagy pedig általában a gázfogyasztás túl nagy lesz, úgy a (19) szelep a gáz áramlá,sát elzárja, eltekintve azon csekély gázmennyiségtől, mely a szelep tömítetlenségén átáramlik. Ha ellenben a (14) forgiattyút az 1. és 3. ábrán kihúzottan föltüntetett alsó helyzetébe hozzuk, úgy a hálószobában a gázláng mindaddig tovább éghet, míg a (3) szelepet a (6) fogasrúd -elzárja. Azon gázmennyiség, mely a forgattyúnak) alsó helyzetébe való hozatala után a lakás gázvezetékébe még beáramlik, elegendő ahhoz, hogy a hálószoba lángját elég1

hosszú ideig i táplálja, kevés azonban ahhoz, hogy a hálószoba levegőjét megmérgezze. Ha már most a lángzó elzáró csapját előbb zárjuk el, mint mielőtt a (3) szelep záródott volna, úgy a gáz nyomása a fővezetékben megmarad, a (19) szelep pedig szintén megtartja fölemelkedett helyzetét. A (14) forgattyúnak fölső helyzetébe való visszaforgatásakor a (6) fogasrúd kikapcsoltatik a (7) fogaskerékből, amiután a (9) rúgó előbbit visszahúzza. Ezáltal a (3) szelep ismét kinyílik jés a gáz akadálytalanul áramlik a lakás gázvezetékébe. Ez esetben, dacára anniak, hogy a (23) nyelv a (24) ütközővel érintkezik, az elektromos csöngő meg nemi szólalhat, mivel a (32) tányér emelkedett helyzetében van és így az áramkör meg van szakítva. Ha ellenben akkor, midőn á (3) szelepet a (6) fogasrúd elzárta, valamely gázcsap nyitva marad, úgy a (17) kibővülő vezettékrészletben, illetve a lakás gázvezetékében megszűnik a túlnyomás ési az ellenőrző berendezés (19) szelepe bezáródik, miáltal a (32) tányér is vezetőileg összeköti a (26, 27), érintkező gombokat. Ha már most a (14) forgattyút fölső, nappali helyzetébe hozzuk, úgy a (9) rúgó a fogasrudat visszahozza, ami utáni a (23) nyelv áramzárást létesít és a csöngő megszólal, annak jelzésére, hogy valamelyik lángzó csapja nyitva maradt. Akkor1

tehát a (3) szelep kinyílik, ellenben a (19) szelep csukva marad, mivel a (17) kibővülésben, illetve a lakás gázvezetékekben azon kis gázmennyiség, amely a tömítetlen (19) szelepen át szivárog, túlnyomást nem létesíthet, hanem a szabadba jut. Amint azonban a nyitva felejtett elzárócsapot elzárjuk, túlnyomás keletkezik, a lakásvezetékben, miáltal l

a (19) szelep fölemelkedik, az elektromos áramkör megszakad és a lakásvezietékbe gáz áramlik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés gázvezetékeknek önműködően ellenőrzött elzárására, melynél a gázvezeték elzárása után csak meghatározott mennyiségű gáz juthat a la-