58069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémsóknak az azokat tartalmazó oldatokból való kiválasztására

nem több, mint 80—90° C. A fémsók leírt | kiválasztásánál a folyadék tömegét előzőlegtetés nem csökkenti, de a berendezésből a lehűlt fáradt gázokkal együtt a biszulfit és némi monoszulfit bomlásából származó kéndioxid is távozik. A találmány tehát lényegében abban áll, hogy az említett sókat az azokat tartalmazó oldatokból azáltal választjuk ki, hogy az oldatokból folytonosan mozgó vékony hártyát vagy réteget képezünk és ezt forró koksztüzelésgázok hatásának vetjük alá. A találmány egy célszerű foganatositási j alakja értelmében az oldat vékony rétegét hevített fölületen vagy vízesésszerűen több ily fölületen vezetjük át és egyúttal koksztüzelésből származó gázok felszálló áramának tesszük ki. Célszerű, ha az utolsó fölületek egyikének hőmérséklete jóval magasabb, mint a végeredményben kapott oldaté. A találmány továbbá az eljárás kivitelére alkalmas berendezésre is vonatkozik. Éz a berendezés áll egy kamrából lépcsőzetesen (kaszkádszerűen) elrendezett deszkákkal, egy hőforrásból és egy vezetékből, melynek segélyével egy koksztüzelésből a legalsó deszkához vagy ez alá forró gázok vezethetők. A következőkben a találmány egy célszerű foganatositási alakját ismertetjük: Az eljárás kivitetére egy tornyot használunk, melyet tüzelőanyag elégetéséből származó termékekkel belülről hevítünk. A visszanyerő cinksókat tartalmazó folyadékot a torony tetején vezetjük be és vékony rétegekben lefelé folyatjuk deszkák egy során át, mely deszkák a torony ellentétes oldalairól nyúlnak ki és e folyadékot zeg-zugos pálya leírására kényszerítik; a folyadékot a torony fenekén vezetjük el. A koksz- vagy más alkalmas tüzelésből származó forró gázok a deszkák között levő nyílásokon át emelkednek föl, még pedig a folyadékkal ellenáramban; • a gázok az alsó deszkák alsó fölületét tetemes mértékben fölhevítik. A torony azonban oly magas, hogy a fáradt égési gázok, melyek a folyadékra vegyi hatást nem fejtenek ki, a berendezés tetején való távozás előtt teljesen lehűlnek. A torony tűzálló téglákból kövekből vagy más oly anyagból állhat, mely savas folyadékok vagy gázok hatásának ellenállni képes. A meleget ily módon igen gazdaságosan és jól használjuk ki, amennyiben az égési gázok gyakorlatilag egész melegüket a folyadéknak és a belőle származó fémsóknak adják át. A berendezés alkalmazását nem igényeljük egyszerű hevítési célokra, mert a berendezést vizes oldatok és savak elgőzöiögtetésére és koncentrálására már használták. A találmány tárgyánál a berendezést nem erre használjuk, minthogy a távozó folyadék hőfoka 100 foknál kevesebb ós a torony alsó részében helyenként fejlődő gőzök a fölső részben kondenzálódnak és a lecsurgó folyádékkal együtt visszatérnek. A folyadékból, mint említettük, kéndioxid szabadul fel; ha a hidegebb, beáramló folyadéknak, ezzel a gázzal való telítési határa már eléretett, a gázfölösleg a lehűtött égési gázokkal távozik és esetleg hasznosítható. Újnak igényeljük cinkbiszulfit-oldatoknak vagy cinkbiszulfitot és cinkszulfátot tartalmazó oldatoknak a sók lecsapása céljából való kezelését a leírt feltételek mellett és az ismertetett berendezésben. Ily feltételek mellett ezen oldatok viselkedése egészen más, mint hogyha azokat nagy tömegben ugyanazon hőmérsékletre hevítjük, mint amilyennel a folyadékok a tornyot végül elhagyják. így azt találtuk, hogy cinkmonoszulfit az így kezelt folyadékhártyákból könnyen elkülöníthető, sőt hogy az kéndioxydveszteség mellett részben cinkoxyddá alakul át, továbbá hogy cinkszulfát is bizonyos mértékben oldhatlanná válik, lehetséges, hogy azért, mert a ciukdioxyddal való cserebomlás által bázikus cinkszulfáttá alakul át. Ezek az elkülönített szilárd részek részben a berendezésből kilépő oldattal távoznak, részben pedig a lejtős lemezeken vagy deszkákon mint lerakodások maradnak meg, ahonnan időről-időre lekaparhatok. Ennek kivitelére a torony oldalain gázmentesen záró ajtók vannak elrendezve. A leírt berendezésben a torony alsó deszkái vagy azok, amelyek a tüzeléshez