58068. lajstromszámú szabadalom • Álló izzótest lángzó függő izzótesttel

Megjelent 1912. évi december hó 5-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58068. szám. Il/d. OSZTÁLY. Álló izzótestlángzó függő izzótesttel. LENZ OTHMAR MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1912 február hó 16-ika. Elsőbbsége 1911 április hó 1-je. A találmány függő izzótestbei biró álló izzótestlángzóra vonatkozik. Az új szer­kezet célja az izzótest megsérülésének el­kerülése olyankor, mikor a lángzó keverő csöve az alul nyílással ©1 látott izzótestbe bevezettetik; az izzótestnek! a keverőcsőre való föltolásakor az jzzótestnyílás szélei ütődés folytán könnyen elroncsoltatnak, miáltal íaz ilyen lámpáknál az izzótestfo­gyasztás aránylag nagy. i E hátrány elkerülésére s az izzótest biz­tos felhelyezésének elérésére a találmány értelmében az izzótesten keresztülhúzódó cső kényszerműves vezetést kap úgy, hogy az izzótestnyílás széléhez való ütközés nem fordulhat elő. A rajzon az új szerkezet metszetben lát­ható ; (d) a fúvóka, (m) a keverőcső, (n) pedig annak fölső levehető részei; a gázlég­elegy (e)-nél lép ki. A keverőcső fölső része az (s) orsót hordja, melyre az át­fúrt (o) vasöntvény (p) csavar révén be­állíthatóan van rögzítve. Az (o) öntvény alsó gyűrűs (r) részére a (b) bádogrész van rögzítve, mely oly kimetszésekkel bír, hogy kihajtott (f) rúgói révén a (g) izzó­testgyűrű bajonettzárszerűen behelyezhető és rögzíthető. A (b) bádogrész kissé na­gyobb átmérőjű mint a (g) izzótestgyűrű külső fogai körül képzelt kör, úgy, hogy az izzótestgyűrű oldalirányosan kissé eltol­ható. Az izzótest behelyezése következőké­képen történik: A keverőcső (n) része az (s) orsóval és &z ezen rögzített (o) önt­vénnyel együtt leemeltetik és megfordít­tatik, úgy, hogy (n) van fölül és (o) aluL Ekkor az (o) részt jól megfogjuk s a (p) | csavart oldjuk úgy, hogy az (n) rész az (s) orsóval lesülyed s annyira közeli kerül az (o) részhez, hogy az izzótest könnyen helyezhető föl. Az izzótestnyílás szélének az (n) cső által vtaló megsértése emellett ki van zárva, mert utóbbi az izzó testnyí­lás szélétől kb. 1 cm.-nyi távolban van. Szemmértékkel vagy az (n) résznek az (s) orsó révén az izzótestnyílás felé való óvál­tós közelítésével könnyen megállapíthat­juk, hogy az izaótestnyílás (n)-hez képest centrikusa; ha nem, akkor centrálás cél­jából a (g) gyűrűt a (b) bádogrészben ol­dalt eltoljuk. Ha az izzótestnyílásnak |az (n) részhez képest centrális helyzetéről meggyőződ­tünk, az (n) részt az izzótestnyíláson ke­resztül annyira toljuk ki, hogy az első (e) lyuksor egy szintbe kerüljön az izzó­testnyílás szélével; ezután az (o) részt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom