58057. lajstromszámú szabadalom • Stereokinematográf

Megjelent 1912. évi december hó 5-én. MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI vBtf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58057. szám. IX/h. OSZTÁLYStereokinematográf. CERVENKA EMÁNUEL MÉRNÖK PÁRISBAN. A bejelentés napja 1911 október hó 21-ike. Elsőbbsége 1910 október hó 22-ike. Találmányom tárgya stereo-kinematograf, vagyis oly készülék kinematografos filmek fölvételére és vetítésére, mely minden segédberendezés közbeiktatása nélkül stereoskopos (relief) képet nyújt a nézőnek. Ez a készülék az eddigi kinematográfoktól lényegében ama berendezés által tér el, mely a kinematográfos kép fölvételénél a tárgytól a filmhez, vetítésénél pedig a filmtől a vetítőfölülethez menő fénysugarakat váltakozva és oly módon téríti el ellentétes irányba, hogy két egymást követő kép két különböző pontból fölvett képnek tűnjék föl. Ekkor a néző szemében oly hatás létesül, mintha valamely mozdulatlan tárgyat gyorsan váltakozva az egyik és másik szemével nézné. A fénysugarakat váltakozva jobbra és balra elterelő berendezés sokféle módon képezhető ki, ebből a célból a film és tárgy, illetve vetítőfölület között célszerűen tükrök és prizmák stb. kapcsolhatók be. A csatolt rajzon szematikusan a berendezés több foganatositási alakja látható, nevezetesen az 1. ábra oly kinematográf fölülnézete, melynél a stereoskopos hatást tükrök idézik elő, a 2. ábra eme tükrös berendezés elől- és a 3. ábra fölülnézete, a 4. ábra a tükör mozgatására szolgáló hornyolt korong kerületének lefejtése, az 5. ábra a film és az ezen létesülő képsorozat nézete, a 6. ábra a tükrök helyettesítésére szolgáló prizmaelrendezést tünteti föl, a 7. és 8. ábra mozgó objektívvel biró készülék függélyes, illetve vízszintes metszete, és a 9. ábra oly készülék vízszintes metszete, melynél a kamara a filmmel és objektívvel együtt mozdul el harántirányban. Az 1—5. ábrán az ismert berendezésű és fix (b) objektívvel biró (a) kinematografikus készülékben a (c) film az objektív mögött függélyes irányban mozog, az objektív előtt mozdulatlanul egy (d) tükör és evvel párhuzamosan egy (e) tükör van elrendezve, mely a (d) tükörhöz felváltva közeledik és ettől távolodik úgy, hogy fölváltva az (e, el, e2, el, e) stb. állásokba jut, miközben a (c) film folytonosan tovább mozog. Ekkor az (f) tárgy valamely (fl) pontjától kiinduló fénysugár az alatt, mialatt az (e) tükör a teljesen kihúzva ábrázolt állásában van, az (fl, g, h, b) utat teszi meg. Az (f) tárgy tehát a tükörből olymódon látszik, mintha az objektív a (bl)pont-