58050. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázalakú tüzelőanyagnak előállítására

_ 2 — ségű gáz keletkezzék. Ezen célból a jelen találmány tárgyát képező berendezés oly térítőtesttel van ellátva, mely a tartályt egy nyitott külső és egy részben zárt belsőkamrára osztja, mely előbbiben a tüzelő anyag egy légköri nyomás alatt elégettetik, míg az utóbbi zárt kamrába a gázok lángja a térítőtest alatt jut be, hogy ott a kívánt sűrítőhatást kifejtse. Végül a jelen találmány tárgyát képező berendezés abban tér el a már ismert berendezésektől, hogy ezeknek két kamrája közül a külső egy légbebocsátó nyílással és egy kanócból vagy hasonló elem által képezett térítőtesttel van ellátva, mely ezt a kamrát két részre osztja, ahol is a láng egyáltalán nem jut a második kamrába úgy. hogy a kívánt sűrítő hatás be sem állhat. A tapasztalat továbbá azt matatja, hogy a jelen találmány tárgyát képező berendezésnél nagy fontossággal bír az, hogy a gőzök és a levegő lehetőleg tökéletesen kevertessenek össze, még mielőtt az égő gázok az elszívásnak közvetlen behatása alá jutnak, mert a levegő és a gőzök ekkor csak nehezen keverednek. Kitűnt továbbá, hogy ha a gáznak és levegőnek a készüléken való átáramlási sebességét növeljük, a levegő keresztül szívatik anélkül, hogy a gőzökkel keverednék vagy a lángot növelné, minek következtében a levegőből köbméterenként fejlesztett sűrített gáz százalékos aránymenynyisége abban az arányban csökken, amelyben a levegőnek áramlási sebessége nő. Kis sebességeknél a sűrítés igen tökéletesen megy végbe, mert ilyeneknél a gázok jobban keverednek. Kívánatos ennélfogva, hogy tökéletes keverék képződését akként segítsük elő, hogy a levegőt egy vagy több olyan helyen vezetjük be, ahol a keverék sebessége a legkisebb és hogy a keveréket egy vagy több olyan helyen szívjuk ki, ahol a sebesség a legnagyobb. Ha a levegő beáramlását csökkentjük, akkor nagy mennyiségű alacsony hőmérsékletű kondenzálható gőzök keletkeznek, amit kerülnünk kell. Ezért a jelen találmány tárgyát képező berendezésnél az égési kamarába a levegőt egy vagy több oly nyíláson bocsátjuk be; melyek jóval nagyobb belvilággal bírnak, mint a sűrített gázt elvezető csövek. Ilyen módon a levegő aránylag kis sebességgel áramlik be és a legnagyobb sebességgel távozik el, amikor is az égési kamrában lévő gőzöket a lehető legnagyobb mértékben átjárja. A jelen találmány tárgyát képező berendezéssel továbbá oly nagy hőmérséklettel biró gőzöket állítunk elő, hogy kellő sűrítést létesíthessünk, anélkül, hogy jó kalorikus értékű gáznak keletkezése meg volna akadályozva. A gőzök hőmérsékleténének növelése végett a jelen találmáry tárgyát képező berendezésnél oly szerkezetek is vannak alkalmazva, melyek segélyével a tartályban lévő tüzelőanyag az elégetés előtt fölmelegíttetik. Ez különböző módon történhetik, pl. vagy azáltal, hogy a lángot és a hevített gázokat vagy a kipuffogó gázokat a gépből a tüzelőanyagot tartalmazó tartályon keresztül, a körül vagy az alatt vezetjük el vagy pedig, hogy a tartályban lévő tüzelőanyagot egy a tartály alatt elrendezett kisegítőláng alkalmazásával hevítjük. A mellékelt rajzban a' jelen találmány j tárgyát képező berendezésnek egy foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél j egy tartályban lévő tüzelőanyag fölhevíttetik azáltal, hogy az ezen tüzelőanyagot tartalmazó tartályon keresztül és az alatt egy lángot és hevített gőzöket vezetünk el úgy, hogy a tartályban lévő tüzelőanyag úgyszólván regenáltatik. A köralakú (L) fémszekrényben az ugyancsak köralakú (C) fémtartály van elrendezve, melybe cseppfolyós tüzelőanyagot szállítunk egy, a rajzon föl nem tüntetett szivattyúból vagy más tápforrásból kiinduló (A) csővezetéken át. A (C) tartályban lévő tüzelőanyag szintjét a (B) túlfolyási cső magassága határozza meg, melyen a fölös tüzelőanyag elvezettetik. A tüzelőanyagnak nem szabad a fogyasztandó mennyiséghez képest nagy fölöslegben jelen lennie, mert különben a melegnek nagy mennyisége a tüzelőanyag keringtetése által elvonatik.