58044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyvizeknek tisztítására

- 2 vábbi műveleteknek vetjük alá. Legjobb -eredményeket oly illanó oldószer használatával érünk el, mely mindkét föntebbi anyagot oldja úgy, hogy a zsiradék kivonása után a hátramaradt anyag könnyen szárítgató és vagy nitrogénvegyületekre dolgozható föl a művelet foganatosításához szükséges gázalakú tüzelőanyagot is szolgáltató készülékekben vagy közvetlenül használható föl trágya gyanánt vagy más célra. Annak, hogy a zsír elválasztására oldószert alkalmazunk, -különös előnye van a régebbi eljárással szemben, mely szerint a zsiradékot a többi anyagoktól gőz bevezetésével, lepárlás útján választottuk el, amennyiben a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint a zsiradékot lényegében tökéletesen elválasztjuk, míg a régebbi eljárás szerint a szabad zsírnak csak kis részét lehetett visszanyerni. Eljárásunk egyik gyakorlati foganatosítási alakjánál a szennyvizeket, melyeknek víztartalma előzetesen bizonyos fokig már csökkentetett, két egymással koncentrikus -csőből álló autoklávba vezetjük be. Az autoklávot alkotó külső cső, egyik végén, zárva van; az anyag pedig a csőnek másik végén áramlik be, a két cső között a belső esőbe megy és ezen át távozik a berendezésből. A csőrendszernek zárt vége a tüzelő térbe nyúlik vagy esetleg más módon fúttetik, a be-és kiáramló folyadékmennyiségek megfelelő szabályozásával pedig elérhetjük azt, hogy a berendezésben a kellő nyomás uralkodjék, mely a folyadéknak a forrási ponton túl való hevítését engedi meg annak dacára, hogy a folyadék a berendezésen folytonos áramban áramlik át. Minthogy a legcélszerűbb foganatosítási alaknál az alkalmazott hőmérséklet körülbelül 130° C. ennek -pedig csak körülbelül 3 atm. nyomás felel meg, a csöveknek falait nem kell túlságosan vastagra méretezni. Kísérletek azt igazolták, hogy minél magasabb volt az alkalmazott hőmérséklet, annál könnyebben válik el a lecsapódott anyag a folyadéktól, a legjobb -eredményeket pedig akkor érjük el, ha az alkalmazott hőmérséklet 130° C.-nál nem alacsonyabb. Minthogy a föntebb leírt berendezésnél a be- és az elvezetett anyagok aránylag nagy sebességgel vékony rétegekben folytonosan áramlanak az elválasztó fal két oldalán, igen kedvező hőátvitel és nagy mérvű hőcsere van biztosítva. A szóban forgó berendezést annak egyszerűsége miatt nem mutattuk be rajzban. A berendezésen átvezetett szennyvizet szűrő sajtóban könnyen nieg lehet szűrni. Az a nagy nyomás, (mely a 130° C. vagy ennél magasabb hőmérsékletnek megfelelő gőzfeszültséggel egyenlő), mellyel a folyadék a berendezéstől távozik, vagy ezen nyomásnak egy része elégséges ahhoz, hogy a szűrést elvégezze, mely célból a folyadékot közvetlenül a szűrÖ3ajtóba vezetjük. A kifolyó folyadékot bárhova elvezethetjük, mert az gyakorlatilag véve teljesen szagtalan. Ez elfolyó folyadék ezután is könnyen szűrhető és a vele megöntözött talajt nem tömi el rövid idő alatt és nem teszi azt alkalmatlanná további folyadék fölvételére, amint ez eddig történt. A sajtolt pogácsákat aztán, zsírtartalmuk kivonása céljából, alkalmas oldószerrel kezeljük. Megjegyzendő, hogy a jelen eljárás szerint előállított sajtolt pogácsáknak víztartalmát könnyen lehet jóval kisebbé tenni, mint amekkora a szokásos iszappogácsáké és hogy a víztartalomnak nem kell nagyobbnak lennie 50—60%-nál. Oldószer gyanánt aceton használható, mert azt könnyen visszanyerhetjük. Minthogy azonban az aceton a zsiradékok extrahálását nem végzi oly gyorsan, mint más oldószer, pl. a benzin és mivel az aceton már kioldotta az összes vizet, mielőtt az összes zsiradékot vagy ennek legalább nagyobb részét extrahálta volna, kívánatos lehet, hogy utólag a zsiradékot más oldószerrel teljesen kivonjuk. A kivonást magában a szűrősajtóban végezhetjük, amennyiben az oldószert ezen áthajtjuk; lehet azonban a sajtolt pogácsákat egymásután különböző oldószerek behatásának kitenni. A sajtolt pogácsákról lefolyó oldószert bármely ismert módon megtisztítjuk a víztől és a jaenne lévő zsiradéktól, amit a gyakorlatban