58033. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló lángzó folyékony tüzelőanyagokhoz

zölhető. Ha a lángot ,el akarjuk oltani, a csapot egyszerűen elzárjuk. Ha a lángzó már fölhevült, a folyékony tüzelőanyag már a (b) elgázosítókamrában és ennek likacsos falaiban gázosodik el vagy alakul át gőzzé. A lángzó falának csak az elgázosítókamra feneke fölött lévő része likacsos. Ha a rostély egészen likacsos anyagból áll, az elgázosítókamra feneke alatt lévő részét azáltal lehet a gőzök számára áthatlanná tenni, hogy külső oldalát zománcozzuk vagy áthatlan, tűzállóréteggel vonjuk be. Hogy a folytonosan bevezetett folyékony tüzelőanyag a nagy rostélyfölület következtében a lángzót annyira le ne hűthesse, hogy az elgázosítókamrában vagy ennek likacsos falaiban a tüzelőanyagnak csak egy része gázosodik el, a rostélyalakú lángzó fölött, mint azt a 4—8. ábrák mutatják, nem likacsos anyagból készített, például szintén rostélyalakú előelgázosító rendezhető el, melyből a folyékony tüzelőanyag a lángzó üregébe jut és melyet a langzó által fejlesztett láng melegít úgy, hogy a folyékony tüzelőanyag egészen vagy részben gőzzé alakul át, mielőtt a lángzóba jut, melynek falain át ezután csak gőzalakban áramlik ki. Hogy továbbá tökéletes elégést biztosítsunk, ezen előelgázosító fölött légelőmelegítő csatornát rendezünk el, mely légbe-és kivezető nyílásokkal van ellátva; a légkivezetőnyílásokon át az előmelegített levegő kiáramolhat és a lángzóból fölszálló tüzelőanyaggázokkal keveredhet. A légelőmelegítőcsatorna helyett az előelgázosító fölött második elgázosítókamrát lehet elrendezni, melyben a bevezetett folyékony tüzelőanyag elpárolog és mely cső által például egy lámpa lángzójával van összekötve úgy, hogy az éghető gőzök világításra használhatók. Az üreges, rostélyalakú (A) lángzó (4— 8. ábra) a már leírt módon van kiképezve, (b) elgázosítókamráját a (c) csatorna a rostélyalakú lángzó fölött elhelyezett, szintén rostélyalakú (B) előelgázosító belsejével köti össze, melybe a folyékony tüzelőanyagot a (d) nyílás bocsátja be. A (d) nyílás a tüzelőanyag tartályából kivezető, csappal vagy más záró elemmel ellátott csővel van összekötve úgy, hogy az előelgázosítóba folyékony tüzelőanyag a szükségletnek megfelelő mennyiségben vezethető be. A (B) előelgázosító fölött a (C) légelőmelegítőcsatorna van elrendezve, mely szintén rostélyalakú lehet és melybe az (f) és (g) bevezetőcsatornákon át alulról levegő áramlik be (4. és 8. ábra). Az előmelegített levegő a csatornafalak (h) nyílásain áramlik ki és a rostélytól fölszálló égési gázokkal keveredik úgy, hogy az elégés tökéletes. • A légelőmelegítőcsatorna helyett a (B) előelgázosító fölött zárt elgázosító rendezhető el, melybe folyékony tüzelőanyagot vezetünk és mely lámpa lángzójával van összekötve úgy, hogy a benne fejlődött éghető gőzök világításra használhatók. A leírt lángzók rendkívül egyszerűek és nagyon olcsón állíthatók elő. Mindenféle tüzelésnél használhatók, pl. gőzkazántüzelésnél, cserépkályhákban, vaskályhákban stb., mert könnyen kezelhetők és üzembe helyezésük után önműködően működnek. A folyékony tüzelőanyagot tartalmazó tartály a kályha vagy a tüzelés mellett függeszthető föl. A lángzóban nyersolaj és általában a legolcsóbb és legrosszabb minőségű ásványi olajok éghetők úgy, hogy a lángzó ezen szempontból is gazdaságos. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tűzálló lángzó folyékony tüzelőanyagokhoz, mert az égéshez szükséges keveréket éghető gőzökből és levegőből önműködően állítja elő, jellemezve egészen vagy részben likacsos, tűzálló anyagból készített, rostélyalakú lángzótest által, melynek keretében és rostélyrúdjaiban üregek vannak elrendezve, melyek együtt csak a tüzelőanyagot bebocsátó nyílással ellátott, zárt elgázosító kamrát képeznek, a rostélyrudak