58012. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyerstégláknak és efféléknek levágására, lerakására és továbbítására

Az egymásután vezetett (6) keretek számára szállítóberendezés gyanánt a (7) továbbítókkal ellátott végtelen (8) csuklós lánc szolgál, mely arról gondoskodik, hogy a keretek hossztengelyükkel az agyagszalaghoz párhuzamosan és közvetlenül ezalatt mozgattassanak vízszintes irányban. A megrakott keretek a (9) szállítóberendezésre kerülnek, mely azokat a (10) elevátorhoz vezeti, illetve a köreteket közvetlenül egy lerakóállványba vagy a téglaszállító kocsiba juttatja. Mivel annak a módja, ahogyan ez utóbbi folyamat végbe megy és laz ehhez használt segédeszközök a találmány lényegéhez nem tartoznak, ezt részletesebben le nem írjuk. A keretnek a (8) láncra való szállítár sára egy berakóberendezés szolgál, mely a nyugalomban lévő (11) keretből áll, amelyben az egymás mögött fekvő (6) kereteket 'egy láncból vagy efféléből álló szállítóberendezés általi lesznek vízszintes irányban előretolja. Ily módon az agyagszalag alá kerülnek és ott a (8) lánc (7) továbbítói által megragadtatnak és az agyagszalag irányában vízszintesen továbbsmozgattatnak. Ily módon folytonos üzemet érünk el. A keretek előremozgása azonban mechanikus hajtás nélkül önsúlyuk folytán lejtős pályán is végbe mehet. Mivel a deszkáknak a (8) láncra való jutásakor a lánc mozgási iránya is megváltozik, hogy ezen megváltoztatást lökés nélkül fokozatosan vigyük véghez, a (11) keretet ezen helyén rugalmasan kitérő (12) falakkal látjuk el), amelyek lehetővé teszik, hogy a (6) keret irányából kitéríttessék <és ferde helyzetbe szállíttassák a (8) szállítóláncra. Közvetlenül ezután a (12) részek rugalmasan visszatérnek, míg a legközlelebbi (6) keret előre haladása alkalmával kilengésük ellentétes irányban következik be. A (8) lánc mozgása általában egyenleites, azonban egyenlő időközökben lökésrszerűen gyorsíttatik és lökésszerűen hozatik ismét vissza az előbbi sebességre. Ez mindenkor abban a pillanatban követe kezik be, amikor a lemetszés helye alatt lévő keret meghatározott számú téglával meg van rakva. Hogy egy téglának az élhez közel vagy az élen tűi való lerakását megakadályozzuk, a láncnak gyorsabban kell mozognia, még pedig úgy, hogy a legközelebbi levágott tégla a legközelebbi keretre és pedig ennek mellső élétől meghatározott távolságba kerüljön. A téglák jobb száradásának elérése céljából ajánlatos, hogy az egyes téglák közötti hézagok a keret közepe fölé nagyobbak legyenek, mint a végeken. A berendezést erre a célra is fölhasználhatjuk. Az ezen célra alkalmazható eszközöket a szakember ismeri, tehát leírásuk fölösr leges. Megjegyzendő azonban, hogy a mozgást egy kényszervezetésű kikapcsolóbeberendezésekkel ellátott oly áttétel létesítheti, mely pl. az órakészítésnél ismeretes és amelynek járásai általában egyenletes, azonban időközönként gyorsított mozgással haj tátik. A téglák levágását a (13) huzal eszközli, amely la (14) kengyelbe van feszesen befogva. A kengyelt kényszervezetésűen úgy forgatjuk el a (15) tengely körül, hogy emellett- a téglák levágása egy vízszintesen mozgó függélyes síkban megy végbe. Ennek lehetővé tétele céljából a (14) kengyelt ugyanazon sebességgel kell az agyagszalaghoz párhuzamosan elmozgatni, amellyel a (2) szalagot alzatával együtt elmozgatjuk. Közelebbről ismertetni az erre szolgáló eszközöket sem szükséges, csak arra utalunk, hogy pl. csavarorsós átvitel segélyével a kívánt hatás elérhető. Ha emellett a kengyelt téglavastagságnyira eltoltuk és a tégla levágását elvégeztük, a kengyelt az orsóval kapcsoló továbbító kényszermozgásúlag vezettetik! vissza. A kengyelt azonban ki is emelhetjük úgy, hogy rugalmasan pattan vissza kiindulási helyzetébe. A (14) kengyellel a levágott téglát alátámasztó és lazt gyöngéden a keretre rakó berendezést is kapcsolhatunk pl. úgy, hogy a (14) kengyel hátrahaladása alkalmával,