58001. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence vegyi reakciók keresztűlvitelére szilárd anyagok és gázok vagy gázkeverékek között

_ 2 — káros behatását elkerüljük, az anyag és a burkolat közé alkalmas anyagból álló porozus betétet helyezhetünk el. Az eljárás gyakorlati foganatosításánál az anyagot célszerűen egy vagy több függőleges esatorna vagy bevezetett perforált csövek köré egyenlő vastag falakká alakítjuk. Ezen csatornákba vagy csövekbe nyomás alatt a reakciógázt vezetjük be és pedig célszerűen alulról fölfelé és innen a nyomás hatása alatt a porozus anyagon belülről kifelé vezetjük. Emellett célszerű az említett csatornákat poralakú anyaggal kitölteni, miáltal egyrészt bizonyos behatás gyakoroltatik a reakciógázra vagy a . kezelt anyagra és másrészt a gázoknak a csatornákon való átáramlása lassíttatik és így a gáznak az anyagon való áthatolása megkönnyíttetik. Ily anyag gyanánt pl. a szénport használjuk. Ha például az alkalmazott reakciógáz redukáló gáz, pl. generátorgáz, akkor az ebben bizonyos körülmények között tartalmazott szénsavat a szénpor, mely maga is redukálóan hat szénoxiddá redukálja. A találmány szerinti kemence jellemzője a reakciós- és fűtőgáz bevezetésére való csatornák vagy csővezetékek elrendezésében áll. Ezen csatornákból vagy vezetékekből a megfelelő gázok alkalmas berendezések, pl. mozgatható átvezető csövek segélyével a tartályok belsejébe (reakciógáznál) vagy az ezeket körülvevő kamrákba (fűtőgáznál) vezettetnek; a fűtőgáz itt előmelegített levegővel elégettetik. A kamrák a találmány értelmében a körkemence elve szerint egy sorban vannak elrendezve. A találmány magyarázatára a következőkben példa gyanánt a vasszinpornak kezelése van ismertetve vasszivacs előállítására. Ezen eljárásnál ugyanazon fölhevítés folyamán, azonban különböző műveletekben úgy a kén és más tisztátalanságok eltávolítására való pörkölés, mint a vasoxidnak redukciója is keresztülvitetik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező kemence példakép vett kiviteli alakjában van föltüntetve, nevezetesen az i 1. ábra a kemence nézete, a 2. ábra a kemence egy részének homlokrajza, a 3. ábra a függélyes metszet a 2. ábra A—B vonala szerint, a 4. ábra függélyes metszet az 1. ábra C—D vonalán át, ahol is az 1. ábrán föl nem tüntetett átvezető cső van a (17) kamrán berajzolva, az 5. ábra egy kazetta (tartály) nagyobb léptékű nézete, mely a töltés magyarázatához való. A kemence a találmány értelmében több célszerűen két sorban elrendezett kamrából áll. A rajzon 34 kamrás kemence van föltüntetve, mindegyik sorban 17 kamra, melyek (1, 2, 3—14—21—32, 33, 34) jelzéssel vannak ellátva. A két kamrasor a kemence két végén (X) vezetékek útján van egymással összekötve. Mindegyik kamra levehető (L) födéllel van ellátva. A két kamrasor között két (F) és (G) csővezeték van elrendezve, melyek közül az (F) generátorgáznak, a (G) pedig levegőnek hozzávezetésére szolgál. Az egyes, (L) födelekkel ellátott kamrák a 3. ábrán láthatók. Mindegyik kamrába több kazetta van elrendezve (a rajz szerint 6—6), melyek a redukálandó ércport tartalmazzák, amint az a következőkből kitetszik. A kamra kazettái között több tűzálló tégla van elhelyezve (2. és 3. ábra). A kazetták töltését következőkép végezzük (5. ábra): Az üres (35) kazettába a vasbádogból való (36) formát helyezzük be. A forma és a kazetta belső falai között lévő teret mészporból, magnezitporból vagy más alkalmas anyagból álló (37) réteggel töltjük ki és miután a formába egy vagy több (38) magot vezettünk be, azt (30) ércporral töltjük meg. Ez a megtöltés célszerűen úgy történhetik, hogy 20—30 cm. betöltött ércporra mészporból vagy más alkalmas anyagból álló (40) réteget hintünk föl, mely a rákövetkező fölhevítésnél az ércpornak egy darabbá való összezsugorodását akadályozza meg. Azután a formát és a magokat kihúzzuk, mimellett mindegyik kazet' tában egy vagy több függőleges csatorná-