57982. lajstromszámú szabadalom • Önműködően meggyúladó gyertyalakú ívlámpa

_ 4 -tegeken kondenzálódnak, melyek ilymódon vezetőhártyával vonatnak be. Ilymódon a hidak megvastagodását elkerüljük. Aszerint, amint a közbenső réteg előállítására nehe­zebben vagy könnyebben olvasztható anya­gokat használunk, az elektródák belében nehezebben vagy könnyebben illó fémeket rendezünk el finom elosztásban, így pl. vasat, ha a közbenső réteget gypszből vagy magneziából vagy magneziakovasavkeve­rékből készítjük. Magától értetődik, hogy ez a segédeszköz az 1. és 2. alatt leírttakkal kapcsolatban alkalmazható, amennyiben pl. oly közbenső rétegeket alkalmazunk, melyek túlságosan kevés hidat képező anyagot tartalmaznak, hogy külön egy híd képeztessék és a híd­képződés a fölületen az elektródák mag­jának alkalmas kiképzése által létesíttessék és így tovább. Az összes föntleirt példák azon közös jellemző és új sajátsággal bírnak, hogy vékony vezetőrétegek képezésére vezetnek, melyek csak 200 C° fölött vezetővé váló anyagokból való összetételük következtében, valamint különleges elrendezésük, kívülről való hűtésük a fényív távoltartása stb. kö­vetkeztében vékonyak maradnak, tehát nem vesznek föl túlságos vezetőképességet, az elektródák közötti hézagot áthidalják, a fényívet meggyújtják ugyan, azonban ve­zetőképességük nem növeltetik annyira, hogy a bevezetésben vázolt hátrányok föl­lépésére vezethetnének. Magától értetődik, hogy a föntleírt gyer­tyákból sorozatos kapcsolásban többet is egyesíthetünk egy foglalatba, mely azután az izzólámpákhoz hasonlóan bárhol elren­dezhető és époly egyszerűen ki is cserél­hető; azonban oly gyertyákat is előállít­hatunk, melyek magasabb (80—100 volt) feszültséggel és jó fénykihasználással égnek, miértis egyenként is alkalmazhatók. Világos továbbá, hogy a gyertyák elzárt köpenyekben, tehát tartósan égő lámpák gyanánt is hasz­nálhatók, valamint az ívlámpáknak összes ismert módozatai is alkalmazhatók. A gyertyák egy további előnye abban áll, hogy azok minden helyzetben használhatók, továbbá, hogy kisebb egységeket állíthatunk elő, (minthogy igen vékony elektródák is­használhatók, melyeknek nem kell oly sza­bályos alakkal bírniok, mint amelyre ív­lámpáknál szükség van, miért is azok könnyen előállíthatók), végül, hogy a gyertyák nagyobb fénykibocsátással bírnak.. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködően meggyulladó gyertyaalakú ívlámpa, melynél az elektródák között egy vezető közbenső réteg alkalmaz­tatik, jellemezve azáltal, hogy a közbenső réteg csak 200 C° fölé való hevítésnél kezd vezetővé válni és ennekfolytán áramátbocsátóképessége oly csekély, hogy a fényív hevítő hatása dacára sem vesz nagy mértékben részt az áramvezetésben. 2. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fény­ívnek a meggyújtás után a hídtól való' távoltartására mágneses- vagy légfúvó vagy hasonló van elrendezve úgy, hogy a fényív a hidat képező rétegtől távol­tartatik. 3. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa kiviteli­alakja, jellemezve azáltal, hogy a hidat képező réteg könnyebben olvadó masz­szából áll, oly célból, hogy a fényívtől kissé távol tartassék. 4. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hidat képező anyag oly finom elosztásban vagy kolloidális alakban van a közbenső ré­teghez keverve, hogy csak igen vékony rossz vezető hidak képződnek. 5. Az 1. igénypont szerinti'ívlámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hidat képező anyag a közbenső réteg hossz­metszetének csak egy részét foglalja el,, míg a másik részt közömbös massza, foglalja el, mely hűtőhatást fejt ki. 6. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hidat képező réteg az elektródák között lévő* hézagnak csak azon részét tölti ki, mely az árambevezetőhelyekhez legközelebb, fekszik. 7. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom