57978. lajstromszámú szabadalom • Súlyelosztó elrendezés merülő naszádok számára

— 2 — tartályok kiküszöbölése lényeges előnyt jelent, mert pl. ennek megfelelően nagyobb számú torpedót vihet a naszád magával. A találmány értelmében a kompenzálást azon szokásos egyensúlyozó tartályok segélyévef létesítjük, melyek eddig is használatosak voltak az ilyen naszádokban; e célból a tartályokat egyrészt a külvízzel, másrészt a kilökő csővel közlekedő vezetékekkel látjuk el: ezáltal igen sok teret és egy kevés súlyt is takarítunk meg s a kompenzálást egyszerűsítjük. A csatolt rajzon a találmány egy példája az 1. ábrán vázlatosan a hajó hosszmetszetében van föltüntetve ; a 2. ábra nagyobb léptékben tünteti föl a hajóorrban lévő részeket a csőbe tolt torpedóval. A merülő naszádoknál szokásos az orrban és a tatban egyensúlyozó tartályokat elelrendezni, melyek révén a hajót a kívánt ellőre vagy hátra billentett helyzetbe lehet hozni; e tartályok szelepek révén vagy a külvízzel, vagy pedig a nyomólégtartállyal kapcsolhatók. Az 1. ábrában e tartályok szokásos elrendezése' van föltüntetve. A naszád orrában és tatjában a (b) és <c) egyensúlyozó tartályok vannak elrendezve, melyeket a hajótesttől a (bl, cl) falak határolnak. Mindegyik tartály (d) és <e) szelepes vezeték révén a külvízzel és (g, h) szelepes (f, fl) vezeték révén az (i) nyomólégtartállyal kapcsolható. A rendes hajóorr-kilökőcső (j) száját a (k) pajzs zárhatja le. A tartalékban lévő (m) torpedó az 1. ábrán töltés előtti, a 2. ábrán a csőbe tolt helyzetben van föltüntetve. A találmány értelmében a (j) cső az '(n) kiürítő vezetékkel bír, mely az (o) szelep Tevén a (b) mellső tartállyal kapcsolható. Az (n) vezetéket célszerű úgy elrendezni, hogy a cső mindkét végét egyszerre ürítheti ki. A (b, c) hátsó és mellső tartályok egymással a (p) vezeték révén közlekedhetnek; az egyik tartályból a másikba való vízszállításra nyomólevegőt használhatunk, célszerűbb azonban e célra a vezetékbe ikj tátott reverzálható (q) forgó szivattyút alkalmazni, melyet egy változtatható sebességű (r) elektromotor hajthat. Hogy szükség esetén a szivattyút kiiktathassuk, az (s) kerülővezetéket rendezzük el; e vezeték szelepeinek nyitása és az (u) szelep zárása után a szivattyú ki van iktatva. A (p, p) vezeték a (v) cső révéi közlekedhet az (n) kiürítő vezetékkel; a (v) cső az (x) szeleppel zárható, míg a (p) vezetékbe a (v) cső és a (b) tartály között a (z) szelep van iktatva. Az (i) nyomólégtartályt a (j) kilökőcsővel összekötő (2) vezeték a (3) és (4) szelepekkel van ellátva. A nyomólégtartály a (g) és (5) szelepekkel ellátott (f) vezeték révén a mellső-, a (h) és (6) szelepekkel ellátott (fl) vezeték révén pedig á hátsó víztartállyal közlekedhet. A mellső (b) tartályt a szokásosnál nagyobbra képezzük ki úgy, hogy nemcsak a normális működéséhez szükségelt vízmennyiséget fogadhatja be, hanem még annyit, amennyi legalább a (j) cső köbtartalmának felel meg s ezenkívül a torpedó köbtartalmának annyiszorosát, ahány torpedót kell egymásután kilökni, ill. kompenzálni. A (c) tartályt is nagyobbra, méretezzük, még pedig annyira, hogy a rendes vízmennyiségen kívül még akkora vízmennyiséget fogadhasson be, melyet a következő számítás szerint állapítunk meg. A tartaléktorpedók súlya, szorozva a torpedó által a töltéskor leírt út hosszával, elosztva a (b) és (c) tartályok súlypontjainak távolságával. Az így fölszerelt naszádon a kompenzálást következőképen eszközöljük: Egy torpedót rendesen a csőben tartanak, a többi a naszádban állványokon nyugszik. Merüléskor a kilökőesövet a torpedó körül víz tölti ki. Különös esetekben a torpedót szárazon tartják a lövésig s csak a lövés előtt bocsátanak vizet a csőbe, rendszerint a (b) tartályból. Mindkét esetben lövés előtt a (k) pajzsot kinyitják, ami súlypontváltozást nem okoz, mert a cső már tele van vízzel. A torpedó kilökésekor a betóduló víz teljesen megtölti a csövet, amit a (4) légkibocsátó szelep nyitása révén még megkönnyíthetünk. Ha most a pajzsot újra zár-