57975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csöveknek fémtömbből hidraulikus úton való sajtolására

karokat is összeköthetjük. Mindegyik (128) karral egy-egy (132) vonórúd kapcsolódik, mely a (133) kar útján össze van kötve a (33) keresztfejben ágyazott (134) tengellyel; ezen tengelyre a kétkarú (135) emelő van erősítve. A keresztfej fölött a részben megvékonyított (136) sin rendezhető el, melynek lefelé nyúló vastagított (137) része a (135) emelő pályájában fekszik. A sajtoló kölyűnek a 9. ábrán látható helyzeténél az egész (128, 130) emelőszerkezet a föltüntetett helyzetbe csappan és a (126) sajtoló korongra támaszkodik. Ha a sajtoló korong és a tövis előrehalad, egyidejűleg a (128) és (130) karok is előremozognak és a sajtoló korongot a (43) tömb mögé tolják. Ha a sajtoló korong a tartályba be van már tolva, a (135) emelő a (136) sin lefelé nyúló (137) részébe ütközik és balra forog el úgy, hogy az egész emelőszerkezetet fölemeli és a 8. ábrán látható helyzetbe lendíti. Az emelőszerkezet tehát nem állhat többé a tövis és a sajtoló kölyű előrehaladásánál ezeknek útjában. Ha a sajtoló kölyű és a tövis visszatér, a (132) rudazat súlya lefelé hat «s a (128, 130) karokat ismét a 9. ábrán föltüntetett helyzetbe lendíti. Ezen berendezés azonban kézzel is mozgatható. Hogy a tömböket kényelmesebben lehessen a (122) vályúba vezetni, a (138) kemencét, mely a tömbök hevítésére való, a sajtó mellett lehet elrendezni és lejtős (139) görgőpályával lehet ellátni, mely a vályúhoz vezet (10. ábra). A vályút azonban a 7. ábra szerint (140) kengyellel is láthatjuk el, mely a tömböt fogva tartja, hogy ez bármely ok miatt is le ne essék. A tövis és a cső hűtése: Ha az 1. ábrától eltérően a tövis a sajtoló tölyüben el nem tolható, hanem vele egy darabból áll vagy szilárdan bele van illesztve, hűtését pl. azáltal is eszközölhetjük, hogy 14. ábra szerint (141) furattal látjuk el, mely nem ér a tövis mellső végéig, a furatban pedig (142) csövet rendezünk el, mely a 14. ábra szerint baloldali végével a (143) csatornában van megerősítve; ezen csatornához a (144) tömlő csatlakozik. A hűtővíz vagy egyéb hűtőközeg a tömlőn ömlik be, a (143) csatornán és a (142) csövön át a (141) térbe jut és a (145) csatornán és a (146) tömlőn vagy csövön át kifolyik. A tövist azonban a 15., 16. és 20. ábra szerint majdnem a végéig érő (141) furattal is láthatjuk el és a furat baloldali végétől (144) és (146) csöveket, illetve csatornákat is ágáztathatunk el, melyek közül az előbbi a hűtővizet bevezeti, az utóbbi pedig élvezeti. A tövis mellső vége vékony (147) fecskendő csatornákkal is látható el, melyeket a tömb lyukasztása közben a tövisre helyezett (110) süveg elzár úgy, hogy a víz a tövis mellső végén ki nem folyhat. Ha a lyukasztás véget ért és a cső kisajtolása kezdődik, a matricán át kihatoló anyag, mint ismeretes, a süveget magával viszi és a (147) csatornák kinyílnak úgy, hogy ezután a víz a 20. ábra szerint a (114) csőbe ömlik és a csövet belülről hűti. Nehogy pedig a tövisben a túlságos gőzfejlődós miatt nagy feszültség keletkezzék, a (146) elvezetőcső ezután is nyitva maradhat, hogy a vízfölösleget elvezesse. A csövet ezenkívül kívülről is lehet hűteni, mely célból a (46) matricatartó hátsó (148) meghosszabbítását (149) fecskendő csatornákkal látjuk el és ezeket (150) elosztó kamrával vesszük körül, melybe a (151) cső vizet vezet be. Ez a víz a sajtolt (114) csövet kívülről permetezi be. A külső és belső hűtés által a csövet egyúttal oxidáció ellen is megvédjük. Hí tövisszöget nem alkalmazunk, amint azt a 16. ábrán jeleztük és a tövis a 15. és 20. ábra értelmében végig át van fúrva, természetesen lyukasztás közben nem szabad rajta hűtővizet átvezetnünk, mert különben a tömb anyaga lyukasztás közben szükségtelenül lehűlne. Ha a tövis a sajtoló kölyűben eltolhatóan van ágyazva, amint az 1. ábrán látható, a (144) és (146) be- és kivezető csöveket természetesen a tövis hátsó végétől kell elágaztatni ; ezeket esetleg a (37) haránttartóban is lehet elrendezni.