57973. lajstromszámú szabadalom • Tehermentesítő berendezés hídmérlegekhez a mindenkori egyesúlyi állásig könnyen beállítható egyensúllyal

— 2 — A (2) kiegyenlítő emelőt ebben a megemelt állásában a hátratolt (3) ellensúly oly módon tarálja ki, hogy az ekkor a fix támasztékain nyugvó és a mérlegemelőre többé hatást nem gyakoroló (1) mérleghíd nélkül, a mérlegemelőkkel legyen egyensúlyban. Ha a mérleget a mérlegelő állásba kell emelni, a (2) emelőt közel a vízszintes helyzetéig lenyomjuk, mely helyzetéből a visszatérési; egy rögzítő kilincs gátolja meg. Ebben az állásban a mérlegemelők élei már az (1) mérleghíd alá fogódzanak, mely azután a további mozgással szemben ellenállást fejt ki. Hogy ezt az ellenállást legyőzhessük, a (3) ellensúlyon látható és ennek rögzítésére szolgáló két bütykön az ellensúlyt megfogjuk, és a két bütyök egymás felé szorítása közben a (3) ellensúlyt a (2) emelő vízszintes állásánál mindaddig eltoljuk, míg az egyensúlyi állapotot közel el nem értülj, -ezután pedig a (2) emelőt erőkifeszítés nélkül a teljes vonallal kihúzott állásába lenyomjuk, melyből való visszatérését ugyancsak kilincs gátolja meg. Evvel elértük a mérlegelő állást. A mérlegelést a (8) mérleggerenda segélyével végezzük. A mérlegelés megtörténte után a (2) emelő kilincsét kikapcsoljuk, az emelőt vízszintes állásba állítjuk, mi az j ellensúly miatt ugyancsak erőkifejtés nélkül j végezhető, ép így a (3) ellensúlyt is eltoljuk a forgáscsapon túl, mikor a (2) emelő újból a legmagasabb helyzetbe jut, az (1) mérleghíd a támasztókúpjaira fekszik és a mérlegemelők a legmélyebb állásukat foglalják el. A 2. és 3. ábrán a berendezés oly foganatosítási alakja látható, melynél a mérlegelendő teher — mint pl. a vágánymegszakítás nélküli vasúti mérlegeknél a vasúti kocsi — nem közvetlenül a mérleghídra, -hanem először a mérleghíd fölött vagy mellett levő fix részekre jut, melyekből azt a mérlegszerkezet és mérleghíd megemelésé-Tel le kell emelni, még pedig a belülről támadó mérlegelő berendezés nagyobb, sőt változó emelő magassága mellett, hogy a íix támasztékokról való leemelése következtében a mérlegemelőkre hathasson. A 2. ábra ily belülről támadó mérlegnek hoszmetszete az 1. ábra metszéssíkjával azonos sík szerint. A (11) mérleghíd (10) megfogó sínjei mellett fekszenek a normális fix vágánysínek, melyekről a kocsikerekeket az ezek nyomkarimáira ható megfogó sínek leemelik, amint a mérleghidat a kiváltó berendezés fölfelé mozgatja úgy, hogy ekkor a kocsi csakis nyomkarimával áll a mérleghídon. A 3. ábra a 2. ábrán látható mérleghíd hosszmetszete. Minthogy az ily mérlegeknél a hídnak általában nagyobb üres mozgást kell végeznie, a (12) kiegyenlítőemelőn még egy (17) emelő van egy ívvel vagy dobbal kapcsolatban akként elrendezve, hogy ennek az emelőnek mozgatásánál a (12) kiegyenlítőemelő mozgatása nélkül ez a rész (szegmentum vagy dob) ugyancsak elfordul és így egy elreteszelő fog rögzíti azt a (12) emelőhöz viszonyított helyzetében, minek következtében a (12) és (15) emelők között a (16) kapcsolat annyira megrövidül, amenynyire ezt a mérleg üres mozgása csak engedi, úgy, hogy a (12) emelő mozgása a megrövidített (16) kapcsolatra hat. Ebből a célból a (17) emelő a (16) kötél vagy lánc föltekercselésére szolgáló szektorral vagy dobbal a (12) emelőben forgathatóan van ágyazva, ez utóbbi pedig az ágyazóbakjában van ágyazva. A szektor vagy dob) és (12) emelő között alkalmazott kilincsmú a szektort (vagy dobot) a (17) emlő közvetítésével a (12) emelőhöz viszonyítva rögzíti, úgy, hogy a szektort (dobot) ^a (12) emelő segélyével mozgatni lehet. A (12) emelőt szabad végén a fogasívben kilincsek rögzítik a beállított állásban, úgy, hogy a (16) láncot vagy kötelet egyelőre a (12) emelő mozgatása nélkül lehet a szektor vagy dob forgatásával megrövidíteni. A (17) emelő (és a szektor vagy dob) forgástengelye a 2. ábra szerint a (12) emelő forgástengelyével egybeesik, ez azonban a helyi viszonyoktól függ, a (17) emelő (és a szegmentum vagy d8b) forgástengelye gyakran a (12) emelő forgáscsapján túl, ennek rövid karjánál van.