57966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lábbeli előállítására

— 2 — kevésbbé törekszik a fejbőr eredeti helyzetébe visszatérni. Általában véve a behelyezendő kapcsok számának meghatározását a munkásra kell bízni. Az 1. ábrában föltüntetett cipőbe minden oldalon tehát összesen tíz (8) kapocs van behelyezve, melyek a fejbőrön, a bélésen és a béltalpnak külső bordáján mennek át és a külső bordának belső oldalára vannak lapítva. Ezen tíz kapocs közül nyolc a fejbőrt a mellső részen és a csuklós részen foglalt helyzetben tartja, míg a fennmaradó két kapocs a hátsó kupak (7) karimájának mellső végeit átfektetett helyzetben tartja. A két hátsó kapocs előnyösen nemcsak a fejbőrön, a bélésen és a külső bordán, hanem a hátsó kupakon is vezettetik át. A kapcsoknak (10) összelapított végei előnyösen a kapcsok hossztengelyére szög alatt állanak. Az 1. ábrán látható kapcsok közül egyegy kapocs a csuklórésznél továbbá egyegy kapocs a bütyöknek mindegyik oldalán és két-két kapocs a cipő orrának mindegyik oldalán van elhelyezve. A cipőorr oldalaiba illesztett kapcsok közül egy-egy a fércelő sodrony rögzítésére szolgáló foglaló szög közvetlen közelében van beillesztve. Ha a cipő orra az 1. ábrán látható módon fércelő sodronnyal van foglalva, akkor azt a kapocs beillesztése közben előnyösen kissé megemeljük úgy, hogy a kapocs a fércelő sodrony alatt fekszik, amikor is az a fejbőrt majdnem abban a helyzetben tartja, melyben azt a fércelő sodrony tartotta. Hogy a fejbőr a szükséges módon beállítható legyen, azt a kapcsok beillesztése előtt a vágott talpkarima és a béltalp bor-dája által képezett szögletbe szorítjuk. Ennek folytán a fejbőr a kaptafa szélein erősen meghuzatik úgy, hogy az különösen a kapcsoknak beverési helyén van erősen megfeszítve. A föntebb említett gép, előnyösen a (12) nyelvvel van ellátva, mely a kapcsot vezető ajak falának egy részét képezi. Ezen nyelvet előre mozgatjuk, hogy a fejbőrt a vágott talpszél és a béltalp bordája által képezett szögletbe beszorítsuk, mielőtt még a kapcsotbevernők. A nyelv a kapocsnak vezetésére is szolgál, minek folytán a kapocs oly vonalban veretik be, mely a fércelő varrógép tűjének mozgási pályája fölött van. A kapcsoknak akár géppel, akár pedig kézzel verjük is be azokat, olyan helyzetet kell elfoglalniok, hogy a fércelő varrógép (14) tűjének mozgási pályája fölött feküdjenek (2. ábra) kapcsok helyzete akként is választandó, hogy azok a varratszél megvágására szolgáló (16) maró hatásköre alatt álljanak (3. ábra). A kapcsok, amint már említettük, előnyösen finom sodronyból állítandók elő, nehogy a fércelő gépnek vagy a cipő további megmunkálása közben alkalmazott gépnek tűje a kapcsokkal való összetalálkozás folytán megsérüljön. Azonkívül a varratszél megvágására szolgáló marónak a kapcsok által történő megsérülése is megakadályozandó. A gyakorlat azt mutatja, hogy 0'4 mm. átmérőjű sodrony kielégítő eredményeket szolgáltat; a sodrony vastagsága 0-9 mm.-t meg ne haladjon. A kapcsok előnyösen oly fémből állítandók elő, mely a varrótűnél és a varró szél megvágására használt marónál lágyabb. Természetesen tekintetbe veendő az is, hogy még keményebb sodrony alkalmazása esetén is a kapcsok képzésére -használt vékony sodronnyal sérülések úgyszólván ki legyenek zárva ; a sodrony azonban elég erős legyen arra, hogy a cipő részeit összetartsa. A sodrony vastagsága úgy választandó meg, hogy a kapocs a tű kampójával való esetleges összetalálkozásánál túlságosan nagy ellenállás nélkül elszakítható legyen. Miután a kapcsokat az 1. ábrán látható módon a cipőn áthajtottuk, az összes foglaló szögeket eltávolítjuk és a fércelő sodronyt és az azt összetartó szögeket levesszük. Most a rámát, a fejbőrt és a béltalpat varrjuk össze. A cipőbe vert kapcsok a cipőben állandóan még maradó megerősítő eszközöket képeznek. A kapcsok nemcsak a rámának megerősítését könnyítik meg, hanem a fejbőrt és a béltalpat is erősen összekötik. A jelen eljárásnak különös előnye az, hogy a varrógép tűjének foglaló szögek nem