57941. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés több helyiség egyidejű fűtésére
4, ábrán pedig a rostélytisztító szerkezet van föltüntetve. Amint ezen rajzokból kitűnik, e kályha (1) köpenye és (2) töltőaknája között egy (3) csőkígyó van spirális alakban elren- j dezve, amely alsó részében vizet, fölső ré- J szében pedig gőzt tartalmaz. A vízszínvonalat, — üzemi állapotra vonatkoztatva, — az (a, a) vonal jelzi. A (2) aknába a tüzelőanyag a (4) töltőcsatornán vezettetik be és a keletkező égéstermékek a töltőakna falában elrendezett (5) és (6) nyílásokon vezettetnek ki a berajzolt nyilak irányában. A láng ezen nyílásokon kilépve, elsősorban a vízzel töltött alsó csöveket éri és azután a gőzcsövek között is végighalad, hogy erősen túlhevített gőz keletkezzék, mire az égéstermékek melegük legnagyobb részét leadva, a (7) kéménytoldaton keresztül távoznak. A gőzvezetéknek legfölső pontjához a (8) elosztóvezeték van csatlakoztatva, amely a (9) radiátorokhoz visz. Ezen radiátorok természetszerűleg oly magasan rendezendők el, hogy a kondenzvíz belőlük mindig lefolyhasson. A (10) kondenzvízveték a kályha alsó részébe torkol, f és közlekedésben áll a csőkígyó legalsó menetével. Célszerű e helyen egy nagyobb térfogatú (11) víztartányt közbeiktatni, hogy nagyobb mennyiségű víz álljon rendelkezésre az elgőzölögtetéshez és ennélfogva a vízszín vonala erősebb fejlődés esetén se szenvedjen nagyebb változásokat. Ezen víztartány azonban más helyiségben is találhat elhelyezést, mikor az maga is mint fűtőtest szolgálhat. Természetesen a víztartány fölső része közlekedésbe hozandó a gőztérrel, hogy ebben és a kályhában mindig egyenlő magasságban álljon a víz. A kondenzvíz vezetékébe van iktatva az automatikus szabályozó szerkezet is, amely lényegére nézve egy (18) dugattyúhengerből és egy ebben eltolódó (13) dugattyúból áll. Az ilykép egyoldalú nyomás alatt álló dugattyú kapcsolatba van hozva egy a kályha előrészén elrendezeit léghuzamszabályozó szeleppel, vagy, amint a 3. ábrán van föltüntetve, egy (14) tolattyúval amelynek (15) nyílásai a tolattyú mozgatásakor : a kályha előfalán elrendezett (16) nyílások fölött eltolódnak, miközben a tolattyú a (17) vezetékek között mozog, és másik végén egy (18) könyökemelővel áll kapcsolatban, amelynek szabad karján egy beállítható (19) súly van elrendezve. Ez a súly ilykép a tolattyút állandóan visszatolja és ennélfogva a léghuzamot megnyitni igyekszik, amivel szemben a dugattyú azt a nyomás növekedtével mindinkább elzárja. Súly helyett épúgy megfelelő erősségű rugót is alkalmazhatunk. Ily módon kellő beállítás mellett elérhetjük a tüzelésnek oly szabályozását, hogy a kazánban állandóan egy meghatározott gőznyomás és az egyes helyiségekben megfelelő állandó hőmérséklet tartandó tön. Feltétel természetesen, hogy a tüzelés más helyről, mint a szabályozó készüléken keresztül ne kapjon levegőt és ezért a kályha minden nyílása tökéletesen elzárandó. A (20) rostély tisztítására a 4. ábrán föltüntetett előre-hátra tolható gereblyeszerű szerkezet van ezen rostély alatt elrendezve, amelynek (21) fogai a rostélyrudak közé nyúlnak úgy, hogy a (22) fogantyúnak egyszerű kihúzása és hátratolása által a rostélyközök minden hozzájuk tapadó salaktól és hamutól megtisztíthatók. Ilyen tisztító gereblyét könnyebb kezelhetőség céljából előnyös kettőt egymás mellett elrendezni; alattuk támasztékul (23) vezetőrudakat alkalmazunk, amelyekre a (24) vonórudakhoz erősített (25) vezetékrészek támaszkodnak. Közvetlen a rostély fölött elől egy kis (26) rostélyajtó rendezhető el, szemben a kályha előfalán lévő (27) ajtóval, hogy azon keresztül begyújthassunk. A rostély alatt foglal helyet a (28) hamuszekrény, és ezzel szemben a szabályozószerkezet, amely célszerűen magára az itt elrendezett (29) ajtóra alkalmazható úgy, hogy a (14) szabályozó tolattyú ezen ajtóval együtt nyílik és ennélfogva annak esetleges hibái könnyen ellenőrizhetők. A csőkígyó egyes menetei között csak a kályha előrészén vannak szabad közök hagyva, mint ez a 2. ábrabeli metszetea látható úgy, hogy az (5) nyílásokon és a
