57933. lajstromszámú szabadalom • Tésztagyúrógép

_ 4 jár, hogy a tésztadarab fölülete, golyóalakú test képződése közben, csigaházszerűen húzódik össze a fölületnek egy helye felé, ahol az úgynevezett «vég» képződik, amelyre a tésztadarabot a gyúrás befejeztével heiyezzük. Könnyen belátható, hogy a leírt gyúrási folyamatot magában véve az (1) asztalra merőlegesen álló (2) sinek is végezhetik. A tészta megmunkálása azonban lényegesen gyorsabb lesz, ha a (2) síneket többékevésbé hegyes szög alatt állítjuk be az asztalfölülethöz, mivel ekkor a tészta korábban jön érintkezésbe a sínekkel és ennek folytán az érintkezés tovább marad fönn. Ennélfogva a tésztadarabnak a rézsútos sineken való megmunkálása, főként pedig a sinek és az asztalfölület által alkotott begyes szögbe való beszorítása sokkal intenzivebb lesz. Ily módon a sineknek az asztalon való többé-kevésbé rézsútos elrendezése által azt a nyomást, amellyel a tészta a sínekhez szoríttatik, tetszőlegesen szabályozhatjuk és a megmunkálandó tésztadarab nagyságához és minőségéhez alkalmazhatjuk. A gyúrósineknek rézsútos helyzetbe állítható volta továbbá lehetővé teszi, hogy a megmunkálás alatt álló tésztadarab minden külön segédeszköz alkalmazása nélkül a helytálló sinpár hosszirányában tovább haladjon. Ehhez csak az szükséges, hogy az egyik sin rézsútosan álljon az asztalra vagy pedig, ha mindkettő rézsútosan áll, az egyiknek hajlásszöge nagyobb legyen, mint a másiké. Ekkor ugyanis a leírt folyamatnak következtében a tésztadarab önmagától előre fog haladni az asztal síkjának abban az irányában, amelyben az asztal mozgása a tésztadarabot a hegyesebb hajlásszögből kimozdítja. Ezek után a két sinnek az (1) asztalfölülethez képest elfoglalt és a 3. ábrán metszetben föltüntetett helyzeteiből a következő lehetőségek származnak: 1. Ha mindkét (2) sin merőlegesen áll az asztalra, ekkor a tésztadarab csakis alakító és gyúz'ó hatásnak van alávetve. 2. Ha mindkét sin egyenlő szög alatt ! hajlik az asztal fölé, ekkor a tésztadarab alakító és intenzivebb átgyúró hatásnak van alávetve. 3. Ha a két sin nem egyenlő szög alatt hajlik az asztal fölé (az egyik szög derékszög is lehet), akkor a tésztadarab intenziven megmunkáltatik és önműködően tovább vitetik abban az irányban, amely felé az asztal a tésztadarabot magával viszi, mialatt az az erősebb hajlású sinnel érintkezik. A tésztadarabnak a (27) szállítószalag felé való önműködő előrehaladása tehát akkor következik be, ha balra keringő asztal esetében a (2) sinek úgy vannak beállítva, amint a 3. ábrán jobbról látható sinpár, vagyis ha a jobbról fekvő szélsá sin derékszöget, a mellette lévő sin pedig hegyes szöget zár be az asztallal. A gép használata alkalmával valamennyi sinpár így van beállítva. A 2. ábrán a sinek, hogy az áttekintést ne zavarják, merőleges helyzetben vannak föltüntetve. Ha azonban föltesszük, hogy mindegyik sinpár a 3. ábrán jobbról látható helyzetben van elrendezve, akkor a tésztadarabok, amelyek egy, a rajzon föl nem tüntetett adagolószerkezet segélyével vezethetők a (44) kivágásoknál a (2) sinek közé, a gép működése közben a berajzolt nyíl irányában haladnak a leírt módon végbemenő alakítás és kellő gyúrás közben bal felé, ahol az asztal végén, egymástól alkalmas távolságban, az asztalról leesnek és a (27) szállítószalagra hullnak, amely azokat rendeltetési helyükre vezeti. A tésztadaraboknak a (2) gyúrósinek hosszában való tovahaladása az egész gépnek a hosszirányban lejtősen való állítása által még jobban gyorsítható vagy lassítható és pedig a tovahaladás lassúbb lesz, ha a gép a működő részekkel, vagyis ha főként a gyúrópálya a mozgás irányában lejtősen emelkedik. Megfordítva, a mozgás gyorsabb lesz, ha a gyúrópálya a mondott irányban lejtősen halad lefelé. Azonkívül a gyúrópályának, ill. a gépnek, a szállítás irányára keresztben, többé-kevésbé rézsútos helyzetbe való állítása szintén be-