57922. lajstromszámú szabadalom • Fészkén elforgatható elzáró elem

4. ábra a kajtóelem egy részletét, az 5. ábra annak fölülnézetét, a 6. ábra a szelep alsó részén vett metszetet, a 7. ábra a 2. ábra 7—7 vonala szerinti metszetet, végül 8. ábra egy tányérszelep hosszmetszetét, a 9. ábra pedig annak nézetét tünteti föl. Az 1—7. ábrákban föltüntetett kiviteli példánál (20) jelzi az elzáróelemet, (21) annak fészkét és (22) egy tengelyt, amely a nyíl irányában forog és a szelep elmozgatását eszközli. A (22) tengely végére (23) hüvely van erősítve, amelynek kiszélesedő (24) részében két egymással ellenkező irányú csavarvonalban hajló (25) hasíték van elrendezve. A hüvely kiszélesedő (24) része a (20) szelep (26) kivágásában fekszik, ebben van a (27) rúd is ágyazva, amelynek (28) görgői a (24) hüvely hasítékaiban futnak. A (23) hajtóelem két sugárirányú, egymással szembefekvő (29) orral kapcsolatos, amelyekre két (31) csavarrúgó támaszkodik, amelyek másik végei viszont a szeleptest (32) betétdarabjainak feszülnek neki. A (22) tengely nyugalmi helyzetében a (31) rugók meg vannak feszülve és a (20) szeleptestet elforgatni, valamint a (28) görgőket a (25) hasítékokban akként elmozgatni igyekszenek, hogy a szeleptest fészkére szoríttassák. Ugyanezen hatás akkor is bekövetkekezik, ha rugók helyett súlyokat alkalmazunk. A (22) tengely forgatásánál a hajtóerő a (25) hasítékok és a (28) görgők elrendezése folytán két összetevőre oszlik. Ezek egyike oly értelemben hat, hogy a szelepet fészkéről leemelje, a másik pedig, hogy a (31) rugók közvetítésével a szelepet fészkén elforgassa. Ha már most azon ellenállás, amelyet a szelep elforgatásával szemben kifejt, nagyobb, mint a szelep leemeléséve! szemben föllépő ellenállás, akkor a kezdőmozgás elsősorban a szelep leemelését fogja eredményezni, ami által az elmozgásssl szemben fönnálló ellenállás csökken. Ez a csökkenés azonban csak addig a pontig fog bekövetkezni, amíg a (31) rugók a (28) görgők és (25) hasítékok alkotta áttétel közvetítésével az elforgatás megkezdéséhez szükséges erővel nem fognak bírni. Nyilvánvaló tehát, hogy a hajtóelem teljesen önműködőlég elsősorban az elforgatással szemben föllépő ellenállást csökkenti és csak azután eszközli a szeleptest elforgatását. A 8. és 9. ábrákban egy (41) tányérszelep látható, amely a nyomás alatt álló (42) j kamrában van elhelyezve úgy, hogy a (41) tányér (43) fészkére szorul. A szeléprúd | előnyösen meredek (44) csavarmenettel van ellátva, amelybe a (46) hajtótengely (45) csapja van becsavarolva. A rúd tengelyirányú elmozgás ellen alkalmas módon biztosítva van és a (47) csavarrúgóval kapcsolatos, amelynek másik vége a (41) szelep rúdjához van erősítve. A rúgó meg van feszítve és a szelepet fészkére szorítja. A (46) tengely elforgatásakor (a nyíl irányában) először csak a tengely forog el a szeleptányérhoz képest, mindaddig amíg csak a szelepnek elforgatása ellen föllépő ellenállás nem lesz nagyobb, mint a (47) rúgó forgató ereje és a csavarmenetek közötti súrlódás, amikor is a tányért a tengely fészkén él fogja forgatni. A találmány tárgya tetszésszerint kiképezett elzáróelemeken alkalmazható, leginkább azonban kúpos fölfekvésű szelepekhez való, amelyeknek működését a hőmérséklet ingadozások és kopás okozta tömítetlenségek lényegében befolyásolják. A találmány tárgyánál ezen tömítetlenségek el vannak kerülve, amennyiben az elzáró elem állandóan fészkére van szorítva, másrészről viszont annak elmozgathatása megrekedés esetén a záróelemnek fészkéről való leemelése folytán lehetővé válik. A leemelés azonban csakis oly mértékben történik, a mily mértékben az elforgatással szemben ellenállás állott elő. Az elzáróelemnek tengely- és érintőirányú mozgása még azon előnnyel kapcsolatos, hogy a körfölületek mentén való kopás és barázdák keletkezése meg van akadályozva.