57878. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőznek többszörös expansiójú gőzgépek hengereiből fűtési és más célokra való vételére

hozzáférhető (n) kézikerékkel vagy hasonlóval van ellátva. Legelőször az (f) elvezetőelemet a (k) rugónak az (n) kézikerék segélyével való forgatása által a kívánt elvezetendő mennyiségre beállítjuk. Ha ezután a magasnyomású hengerben a bevezetett gőz meghatározott gőzfeszültségre expandál és a gépnek a magas- és alacsonynyomású hengerek közé bekapcsolt vezérműelemei nyílnak, akkor ez a gőznyomás a jelen esetben az alacsonynyomású henger illető végéhez kapcsolt (f) elvezetőelemet is nyitja, mimellett a gőz egy része a gőzgépből a (d) gyűjtőtartályba távozik, mely utóbbi egyidejűleg nyomáskiegyenlítő gyanánt szolgál. A berendezés már most következőképen működik: A friss gőz a 4. ábra szerinti gőzdiagramm szerint az 1—2 úton vezettetik a magasnyomású hengerbe, mire a friss gőz ebben a hengerben egészen a 3. pontnak megfelelő gőzfeszültségig expandál. A 3. pontban a magas- és alacsonyomású hengerek közé bekapcsolt vezérműelem nyílik és a magasnyomású hengert az alacsonynyomásúval összeköti. Az utóbbiban torkollik azonban az (f)elvezetőelem által zárt (b) csatorna is. Minthogy már most az elvezetőelemre működő nyomás csekélyebb, mint a 3. pontban a nyomás, ennékfolytán az elvezetőelem fölemeltetik. Ez nyomáskiegyenlítést eredményez, oly módon, hogy az egymással összeköttetésben álló három térben egyenlő (pe) nyomás uralkodik, ami a diagrammban a 3, 4, 4' nyomásesés által lát- j ható. E mellett az egész nyomáscsökkenés a gőzelvezetésből ered. Az elvezetett (Ve) térfogat a diagrammban a 4', 4" út által van jellemezve. A nyomáskiegyenlítés után az (f) elvezetőelem záródik. Ha a gőz a két henger között vétetik, akkor az 1, 2, 3, 4, 4', 5', 1 diagramm a magasnyomású henger diagrammja, míg a 4', 5', 6', 7, 4 diagramm az alacsonynyomású henger diagrammja. Ha a két henger között nem vétetnék gőz, akkor 1, 2, 3, 4, 5, 1 adná a magasnyomású henger diagrammját és 4, 5, 6, 7, 4 az alacsony nyomású hengerét. A 4. ábrán föltüntetett dugattyúútból az is kitűnik, hogy a gőz vétele közben a hengertérfogat nem változik meg. Ha a (d) gyűjtőtér nagyságát megfelelően választjuk, akkor az elvezetett gőz mennyisége is megfelelő nagy. Az alacsonynyomású henger töltése e berendezésnél teljesen változatlan marad, míg az eddig ismert berendezéseknél egy az alacsonynyomású vezérműre ható nyomásszabályozó által a töltés változtatása következtében csak annyi gőz vezettetett az alacsonynyomású hengerhez, mint amennyi az elvezetés után a gyűjtőben fölösleges volt. Továbbá az eddig ismert berendezések csak gyűjtővel ellátott többhengeres gőzgépeknél voltak alkalmazhatók, míg a találmány szerinti berendezés épúgy alkalmazható gyűjtővel ellátott, mint gyűjtővel föl nem szerelt gőzgépek részére is. Ennek következtében a találmány lényegére nézve mellékes, hogy az elvezetőelemek az alacsonynyomásúhenger végein, vagya magas és alacsonynyomású hengerek (beleértve a gyűjtőt is) közötti átvezető vezetékeken, vagy a magasnyomású hengerek végein alkalmaztatnak-e. Az új berendezés azonban még egy to| vábbi előnyt is nyújt, amennyiben ellentétben az eddig ismert berendezésekkel, a magas- és alacsonynyomású hengerek közötti munkabeosztás is kedvezőbb, mert az alacsonynyomású henger töltése állandóan változatlan marad és azt nem kell a mindenkor vett gőzmennyiséghez képest beállítani. Ezen előnyökön kívül a találmány még azt az előnyt adja, hogy ezen rendkívül egyszerű és olcsón előállítható berendezés normális gyártás mellett készült kapcsolt gépeken is bármikor minden nehézség nélkül elrendezhető, sőt utólag is alkalmazható, míg az eddig ismert berendezéseknél a hengerviszonyokat a létesítendő berendezésre és az előrelátható fűtőgőzszükséglótre való tekintettel külön kell számi tani és átszerkeszteni. Az alacsony nyomási henger gőzelosztásának szabályozására sea kell külön berendezést alkalmazni.