57867. lajstromszámú szabadalom • Viaszfonállal és kettős tűzőöltéssel dolgozó varrógép

tűvel van ellátva, mely a (69)-nél (22. ábra) a (70) tűtai'tóhoz van erősítve. A (70) tűtartó a (43) kar nyúlványán és az árat mozgató (63) alkatrészének keskenyebb részén van ágyazva (27. ábra). A tű a (71) vezetékben mozog (28. ábra), mely a (72) tartón van elrendezve. A tűvezeték (72) tartója a (70) tűtartó agyán van elhelyezve. A tűvezetéket) épúgy mint az ismeretes tűzőöltéssel dolgozó varrógépeknél, bütyökkorong behatása alatt álló (73) emeltyű működteti (9. ábra). Ezen emeltyűnek mellső karja fogazással van ellátva, mellyel a (74) fogaskerék kapcsolódik. A (74) fogaskerék a (75) fogaskerékkel áll kapcsolatban, mely viszont a •tűvezeték tartójának agyán lévő (76) fogazással kapcsolódik. Viaszfonállal dolgozó tüzőöltésű varrógépeknél, melyek kampós tűvel é^ árral vannak ellátva, ajánlatos, hogy a tű közvetlenül az ár mögött legyen elrendezve úgy, hogy a tű az ár által a munkadarabon képezett lyukba biztosan behatoljon. Kívánatos továbbá, hogy az ár mozgása a gép többi részéhez képest oly időbeli viszonyban álljon, hogy az ár akkor hatoljon a munkadarabba, a mikor a fonálfölvevő a legutoljára képezett öltést már meghúzta. Az öltés meghúzása közben az ár visszahúzott helyzetben van. Ennek az az előnye, hogy a munkadarabot az abban lévő ár oldalt nem szorítja össze. Ellenkező esetben az ár az utolsó tűlyukat részben zárná és a fonál a fonálfölvevő behatása folytán a kívánt módon nem volna behúzható a munkadarabba. Az oly gépeknél, melyek görbe tűvel és árral dolgoznak, kívánatos az is, hogy a tű és ár előre és hátrafelé való mozgása gyorsan menjen végbe éa liogy a tű és az ár a gép minden munkamenete alatt aránylag hosszú időközben maradjon visszahúzott helyzetben, nehogy azok a gép többi részeinek munkamenetét befolyásolják és így a többi öltésképző közegeknek lehetőleg nagy időtartam álljon rendelkezésre. Az ismert gépeknél a tű é3 az ár mozgásainak létesítésére szükségesnek mutatkozott hajtó szerkezetek gyanánt bütyökkorongokat alkalmazni. A jelen talál- ; mány szerint bütyökkorongok alkalmazása, fölöslegessé van téve és a gép mégis akként van kiképezve, hogy nagyobb sebességgel működtethető. Célszerűen szakadatlanul forgatott forgattyúk nyernek alkalmazást, melyek a tűvel és az árral akként vannak összekötve, hogy a tű és az ár a főtengelynek mintegy fél fordulatánál előre mozgattatnak és visszahúzatnak. A tű és az ár a főtengely forgásának másik felében visszahúzott helyzetben tartatnak. Az ár akként mozgattatik, hogy a munkadarabba akkor hatol be, ha a fonálfölvevő a fonalat már meghúzta; a tű pedig azonnal előremozog, ha az ár visszamozog. A tű hajtó szerkezetét képező (77) forgattyú (6. ábra) a (78) tengelyen van elrendezve, mely a (11) tengellyel párhuzamos és a (79) és (80) fogaskerekek útján (2. ábra) ezen utóbbi tengelyről forgásba hozatik. A (79, 80) kerékszerkezet áttétele akképen van megválasztva, hogy a (78) és (11) tengelyek ugyanazon sebességgel, de ellenkező irányban forgattatnak. A (77) forgattyú és a (70) tűtartó összeköttetése a (81) szögemeltyűt (5. ábra) ós a (82) kart foglalja magában, mely a (77) forgattyút a (81) szögemeltyű egyik karjával köti össze. A (83) kar (22. ábra) a (81) szögemeltyűnek másik karját a tűsegmenssel köti össze. Az elrendezés akként van megválasztva, hogy a tű előre és visszafelé való mozgásba hozatik, ha a (77) forgattyú mintegy 180°-u szögmozgást végez. A tű a forgattyúnak egy körfordulatot végző szög elmozgása alatt visszahúzott helyzetben marad. Ezen eredményt főként a (81) szögemeltyűnek a (70) tűtartóhoz képest elfoglalt elrendezésében kell keresnünk. Az elrendezés olyan, hogy a (83) karnak és a (81) szögemeltyűnek forgatható összeköttetése a (81) szögemeltyűnek minden irányban történő minden lengő mozgása alatt oly vonalat metsz, mely a (81) szögemgltyű csapján és a (83) karnak a tűtartóval való forgatható összeköttetésén megy át. Ezen elrendezés folytán a visszahúzott helyzetben lévő tű hatástalanul mozog előre és vissza, ! mely mozgás azonban nem elég nagy arra,