57850. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémeknek és ötvözeteknek, különösen öntött acélnemeknek kezelésére és azokban tartalmazott gázok kiüzése céljából

A föntiekben említettük, hogy a (B) kocsi az öntőüst fölvételére szolgál; kétségtelen azonban, hogy a vákuumkamrába ugyanoly módon megömlesztett állapotban lévő, öntött fémekkel, ötvözetekkel vagy acélnemekkel megtöltött öntőformákat is lehetne elhelyezni oly célból, hogy azokat gázaiktól megfosszuk. Hogy a kocsi a (C) alzatról sineken a vákuumkamra belsejébe tolható legyen, egy külön két sindarabból álló tolóhidat rendezünk el oly célból, hogy a belső sínekkel való kapcsolatot létrehozhassuk, mely elrendezés azért szükséges, hogy a zárófödél sülyeszthető legyen. A példaképen ismertetett fekvő helyzetű vákuumkamra helyett aknaszerű függélyes vákuumkamrát is lehetne alkalmazni, melybe a gázaiktól megfosztandó csöppfolyós állapotban lévő öntött fémeket, ötvözeteket vagy acélnemeket tartalmazó öntőüstök, öntőformák kosárban lesülyeszthetők. A jelen találmány tárgyát képező eljárást a gyakorlatban következőképen foganatosítjuk : A vákuumkamrába pl. 15 tonna fémet, ötvözetet vagy acélt tartalmazó öntő üstöt tolunk be és a zárófödelet jól rögzítve, a szivattyúkat működésbe hozzuk. A létesített Bzívás folytán a födél a vákuumkamra karimájához erősen hozzászorul és pedig annál jobban, mennél inkább növekszik a belső vákuum, minek következtében a külső nyomás mind erősebben és erősebben hat a lödéire. Néhány pillanat múlva a vákuumkamra levegőjének hőmérséklete eléri azt a határértéket, melyet a lehűtés folytán meg nem haladhat, mely lehűlés az (M) csövön át folyó víz fecskendezése és a ritkított gázok és a levegő rossz hővezetése által áll elő. A fémben, ötvözetben vagy acélban lévő gázoknak egy része ugyanakkor szivatik ki, mint a vákuumkamrában lévő forró levegő ; ezen szivatás annál gyorsabb, mentül nagyobb teljesítménnyel bírnak azok a szivattyúk, melyeket alkalmazunk. A fémből így fölszálló forró gázok a hűtőkészülékbe haladnak, mielőtt még a szivattyúkba vagy más aspirátorokba jutnának. A hűtőkészülék nagysága és hűtési teljesítménye akként választandó meg, hogy a gázokat erélyesen hűtsék. Ezen hűtés következtében a fölszívott gázok köbtartalma annyira csökken, mely a kezdeti hőmérséklet és a hűtőkészülékben lévő hőmérséklet által létesített hőmérséklet sülyedéssel arányos tömeggel egyenlő. A szivattyúknak sokkalta kisebb köbtartalmú gázt kell szivattyúzniok, mint ha a gázok forró állapotban lennének s így a szivattyúzás gyorsabban történik. Igen fontos körülmény az, hogy a gázok hűtése lehetőleg intenzív legyen, nemcsak azért, mert ez esetben a hűtött gázok térfogata kisebb, hanem azon oknál fogva is, mert a vákuumkamrában megfelelő nyomáscsökkenés áll elő. Ily módon az öntött fémben, ötvözetben vagy acélban elzárt gázok szívása jelentékenyen megkönnyíttetik. Ha a vákuumszivattyúk működésbe hozatala után a manométer jelzi, hogy a (D) kamrában lévő vákuum a szivattyúk által elérhető határhoz közeledik, a sugárszivatytyúkat hozzuk működésbe mindaddig, míg a maximális vákuumot el nem értük, ami néhány másodperc multán áll elő. Az így kezelt fémekből ilyen módon egészben vagy nagyrészt a gázokat eltávolíthatjuk. A működés gyorsasága csakis a lég- és sugárszivattyúk teljesítményétől és gyorsaságától függ. Miután a szivattyúzás véget ért, a szivattyúkat megállítjuk és a vákuumkamrába fokozatosan levegőt bocsátunk be, míg csak itt a légköri nyomás elő nem áll, az (N) zárófödelet a (k) csavarorsó kiesavarolása által nyitjuk, azután a födelet a vákuumkamrának nyílásától elhúzva, fölemeljük. Ekkor az öntőüstöt kihúzzuk és az olvasztott fém fölvételére szolgáló formákhoz vezetjük. Az ekként nyert fémnek öntése, miután az az abban elzárt összes gázoktól megfosztatott, nyugodtan, forrás nélkül és emelkedés nélkül történhetik, anélkül, hogy a fémben buborékok keletkeznének. Ily módon szép külsővel biró ingotokot és öntvényeket nyerünk, míg a.