57832. lajstromszámú szabadalom • Készülék fonalsodró- és fonógépeken a fonal mozgásának esetén való önműködő megszüntetésére

teniök, amely csak fonalszakadásnál jön létre. A fonalak lazább állapotában vagyis kis fonalfeszültségnél a (24) kilincs nem kapcsolódik ki, minthogy ez esetben a (19) súly vagy a (21) emelő nem fejt ki lökést. A 6. és 7. ábra két fonalú géphez alkal­mas készüléket mutat. Ennél a készüléknél a (19) súlyok alkalmazása fölösleges, mert a kétfonalú gépekben az egyik fonal sza­kadásánál a másik fonal is mindig elsza­kad. Az eltérés a föntebb leírt kiviteli alaktól abban van, hogy a (24) kilincs itt egykarú emelő gyanánt van kiképezve és csupán a (21) emelőnek a (26) horogból ki­lépő elszakadt fonalak által való szabadon­bocsátásával oldatík, mint a 4. ábrán. Új­bóli üzembehelyezés céljából a (21) emelő baloldali végét megemeljük, mimellett ez a jelen esetben nem hat, mint az előbbi ki­viteli alaknál a (24) kilincsre, hanem egy (212 ) fogával a (27) emelő alsó karjának nyomódik és azt annyira elforgatja, hogy a (24) kilincs önsúlya alatt beleesik a (27) emelő (26) fogába, (31, 311 ) a fonal vezetékei. A 8—10. ábrákon föltüntetett skót gé­pekhez, vagyis oly gépakhez való beren­dezésnél, amelyeknél a fonalak a(14) csévék­ről közvetlenül a részben a (15) folyadék­tartányba sülyesztett alsó (12) görgőre van­nak vezetve, az összes (12) és (13) görgők karokkal vannak a (ll1 ) tartókban forgat­hatóan ágyazott (32) tengelyen rögzítve. A (32) tengely forgatásával az összes görgők megemeltetnek, hogy a (15) vályú tisztít­ható legyen. Az előbb leírt készüléktől ez a kiviteli •alak abban különbözik, hogy a (30) füllel fölszerelt (21) emelő a (12, 13) görgők fö­lött van ágyazva (8. ábra) és a fonal elsza­kadásánál a (212 ) súly által jobbra lendít­hetik (10. ábra), mimellett rövid (211 ) karjá­val a (24) kilincs (23) végének ütközik és azt a (27) emelő (26) peckéből kiszabadítja, mire a (27) emelő (271 ) ékalakú része a (29) rúgó által a (17, 171 ) szorítópofák közé nyomatik, amelyek azután a fonalat rögzítik. A készüléknek eredeti helyzetébe való visszavitele céljából a (21) emelőt balra forgatjuk (10. ábra), mire annak (211 ) karja a (27) emelő nyúlványának nyomódik és az emelőt oly helyzetbe hozza, hogy a (24) kilincs a (26) pecek mögé kerül (8. ábra). A leírt készülékek alkalmazásával hulla­dékok keletkezését is meggátoljuk, mint­hogy a szakadás pillanatában a szorítók által rögzített fonal nem tekercselődhetik a vezetőgörgőkre úgy. hogy a fonalat többé nem kell a gép megállítása után a görgők­ről leszedni. Azonfölül a találmány tárgya fölöslegessé teszi a fonal kettőzését is. Minthogy nagyobb számú fonal sodrásánál egy-egy szál elszakadása alkalmával a csé­vét meg kell állítani, az 1—4. ábrákon föl­tüntetett kiviteli alakoknál a szorítópofák­nak fonalszakadás alkalmával való mozgá­sát alkalmas áttétel fölhasználásával a cséve egyidejű megállítására is hasznosít­hatjuk. A szükséges erőt a (29) rúgó szol­gáltatja. A leírt kiviteli alakok a fonalat két, olló­szerűen egymáshoz közeledő fölület által fogják be és rögzítik. Az új készüléknek további kiviteli alakjainál a fonalat két oly fölület végei fogják közre, amelyeknek egyike ékszerűen tolódik el és ezáltal a másikhoz közeledik. A 11—18. ábrákon ily fogószerkezetek láthatók még pedig a 11. ábrán elölnézetben, nyugalmi helyzet­ben, a 12. ábrán ugyancsak elölnézetben a fonal befogásánál, a 13. ábrán elölnézetben eltávolított fogó­pofákkal, a 14. ábrán hátulnézetben, ugyancsak eltá­volított fogópofákkal. A 15. ábra a fogószeikezet és a fonógép görgői egy részének oldalnézete, a 16. ábra egy módosított, vízszintesen el­rendezett fogókészülék oldalnézete, a 17. ábra a 16. ábra fölülnézete nyugalmi helyzetben, a 18. ábra pedig a fonalat befogó hely­zetben. Amint a 11—18. ábrán látható, a (108) alaplemezen a szorítófogó jobboldali (109)

Next

/
Oldalképek
Tartalom