57803. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fűtés önműködő szabályozására, különösen vasúti vonatok kocsijaiban

— a — tárcsa ily módon mindaddig mozog, amíg a (6) kontaktusív a (B) kefét el nem hagyta, ekkor azonban a (4) tárcsa már fél fordulatot végzett és a gőzbevezetőcsap teljesen el van zárva. További gőzbevezetés tehát megszűnik és ennek folytán a hőmérséklet tovább nem emelkedhetik. Amint a föntiekból látható, a 19° alatti hőmérsékletnél teljesen nyitott csap, ha a hőmérséklet 19°-ot elérte önműködőlég záródni kezd ós a gőzbeáramlást fojtja. Az (5) kontaktusív a (4) tárcsán egynegyed körívet foglal el. A (4) tárcsa egynegyed fordulata után tehát az (5) kontaktusív az (A) kefét elhagyja, vagyis az áramkört az (A) kefe és (5) kontaktusív között megszakad, minekfolytán a csap ezen félig zárt helyzetet megtartja mindaddig, amig a hőmérséklet 19° és 21° között marad. Mielőtt az (5) kontaktusív az (A) kefét elhagyná, a (6) kontaktusív már a (B) kefével érintkezik, ennek folytán a hőmérséklet további emelkedésénél 21°-ig a már ismertetett áramkör létesül, amely a (4) tárcsát a további negyedfordulattal elforgatja és ennek végén a csap egészen el van zárva. Ha azt akarjuk, hogy a gőzcsap nem közállásban, hanem az előtt vagy ezután álljon meg, tehát a fojtás nagyobb vagy kisebb legyen, akkor a (4) tárcsának egynegyed körívnél nagyobb vagy kisebb darabbal kell elforognia. Ezen célból az (5) kontaktusívet úgy rendezzük be, hogy az szükség szerint meghosszabbítható vagy megrövidíthető. Az (5) kontaktusív ezen foganatosítási alakja az 5. ábrában van föltüntetve. Az (5) kontaktusív (23) kiegészítőívvel van ellátva, amely az (5) kontaktusíven csúsztatható, ily módon tehát annak hossza változtatható, minekfolytán a csap többé vagy kevésbbé fojtott állásban állhat meg. Minthogy a gőzbevezetőcsap az előbb ismertetett folyamatok folytán teljesen záródott további hőmérséklet emelkedés nem bövetkezhetik be. Ha pedig a hőmérséklet sülyed pl. 19° alá, akkor az (I) vezeték és a (3) áramforrás negatív sarkához kapcsolt (10) relé árammentes lesz, mert áramköre a 19°-nál beforrasztott kontaktusnál megszakad. A (10) relé tehát elereszti (11) horgonyát, amely (12) rúgó hatása alatt a (13) kontaktusra fekszik. Ennek folytán a következő áramkör létesül: A (3) áramforrás pozitív sarka, nz első kiágazó vezeték, (13) kontaktus, (11) horgony, (III) vezeték, (C) kefe. amely alatt a (4) tárcsának előbbi fél fordulattal való elforgása folytán a (7) kontaktusív fekszik, (9) kontaktusív, (E) kefe, (V) vezeték, (14) elektromágnes, (16) emeltyű, (18) kontaktus, (VI) vezeték, (3) áramforrás negatív sarka. A (14) elektromágnesbe tehát gerjesztőáram jut ós az ily módon a (4) tárcsát ismét elforgatja. Minthogy a (7) kontaktusív a (4) tárcsán háromnegyed körívet foglal el és az (5) kontaktusívhez képest egynegyed körívvel el van tolva, ennek folytán a (4) tárcsa előbb ismertetett félfordulata után még egy félfordulatot végezhet. A (4) tárcsa ezen második félfordulata alatt a gőzbevezetőcsapot teljesen nyitja és az (A) kefe most ismét az (5) kontaktusív kezdőpontján áll, amint az 1. ábrában látható. Az ismertetett berendezés tehát a fűtött helyiség hőmérsékletét önműködőlég szabályozza úgy, hogy a megközelítőleg 19 és 21° között marad. Előfovdulhat az ismertetett berendezésnél az az eset, hogy a hőmérő 19° fölé emelkedett és a gőzcsap fojtott állásta mozgott, de a hőmérséklet a fűtött helyiségben valamely oknál fogva, pl. a külső hőmérséklet erős csökkenése folytán 21°-ig nem emelkedhetik. Ha ilyen esetben a hőmérséklet ismét 19° alá sülyedne, akkor a gőzbevezető csapot nyitni kellene, mielőtt a (4) tárcsa félfordulatot végzett és a csap zárt helyzetben lett volna. Ezen célból alkalmazzuk a (D) kefét és (8) kontaktusívet. A (8) konaktusív, mint már említettük három helyen meg van szakítva. Ezen megszakítások azokon a helyeken vannak, amelyek a gőzcsap egészen nyitott, közép és teljesen zárt helyzetének felelnek meg, amikor is a többi kefék a kontaktusívekkel föltétlenül érintkezésben vannak és így a (D) kefe és (8) kontaktusív