57797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túlhevített gőz hőmérsékletének szabályozására gőzfejlesztőkben
Azonban ezen szabályozást is akként módosíthatjuk, hogy a nedves gőznek egy részét az előzetes túlhevítőnek kikapcsolása mellett közvetlenül a tulajdonkópeni túlhevítőbe vezetjük, amikor is a bevezetés a túlhevítőnek tetszőleges helyén történhetik. Ezáltal a túlhevítésnek fokát a túlhevítőben csökkentjük, amikor is még a nagyobb fokú túlhevítés sem képes a (bl) csöveken áramló gőznek előzetes túlhevitését annyira növelni, hogy ezen mellékvezetéssel a túlhevítés végül is csökkenjen. Magától értetődik, hogy ezen két kap. csolás egyidejűleg is alkalmazható. Megemlítendő még, hogy az (m) csövön, mely az (ul) cső mögött van elrendezve és mely a géphez vezető (w) csőbe torkol, a túlhevített gőznek egy részét közvetlenül is vezethetjük ezen (w) vezetékekbe, miáltal a gőznek végső hőmérsékletét fokozhatjuk. Annak megakadályozására, hogy a túlhevítő csövei a túlhevített gőznek a túlhevítőből való kiáramlási helyén fokozott üzem mellett az erősen túlhevített gőz által való csekély hűtés következtében túlságosan föl ne melegedjenek, ill. hogy a gőz hőmérséklete a túlhevítőbe való beáramlása alkalmával meg nem engedhető módon ne emelkedjék, a szabályozó készülékbe áramló gőz víztartalmát mesterséges úton finoman elosztott állapotban bevezetett vízzel növelhetjük. A leírt eljárásnak fönt említett összes előnyei ezen esetben •is érvényesülnek és különösen meghatározott mennyiségű víznek a tulajdonképeni túlhevítő előtt elrendezett készülékbe való •befecskendezése bír azzal az előnnyel víznek tulajdonképeni túlhevítőbe való közvetlen befecskendezése fölött, hogy egyrészt az összes lerakódások könnyen hozzáférhető helyeken, vagyis a szabályozókészülékben történnek, mely tetszőleges helyen rendezhető el és hogy másrészről vízlökések és a túlhevítő fűtőfölütetének lerakódásokból keletkező hőtorlódásai ki vannak zárva. Ismeretes, hogy a túlhevítőnek egyenlő fűtőtfölülete mellett a túlhevítőben fölvett melegmennyiségfügg a hőátbocsátási együtthatótól és a túlhevítőben lévő gőz és az ezt körüláramló fűtőgázok közötti közepes hőmérsékletkölönbségtől. A gőzszárítás, ill. előzetes túlhevítés alkalmazása által azonban mindkét tényező a hőfölvétel számára kedvezőtlenebbé lesz és a hőátadási együttható rosszabbodik, mert a szárazgőz rosszabb hővezető mint nedves gőz; előzetes túlhevítésnél a hőmérsékletkülönbség még csekélyebb, mert á gőz már nagyobb hőmérséklettel jut a túlhevítőbe. Mivel már most a túlhevített gőzben lévő hőmennyiség a gőzszárítás, ill. előzetes túlhevítés céljából a szabályozókészülékben fölhasznált hőmennyiséggel csökken, a géphez vezetett gőzben rejlő hőnek egész mennyiségére csak a túlhevítőben fölvett hő mérvadó, amikor is ezen összes mennyiség annál kisebb és ezzel együtt a gőz hőmérséklete is annál alacsonyabb, mennél rosszabb a hőközlés a túlhevítőben. Ha Ws = a telített gőznek a hőmennyisége Wr = a szabályozó készülékben fölvett hőmennyiség, Wu = a túlhevítő hőmennyisége, Wa = a szabályozó készülékbe leadott hőmennyiség és W = a gép gőzében tartalmazott hőmennyiség, akkor W = Ws + Wr + Wu —Wa. Minthogy pedig Wr = Wa, azért W = Ws + Wu. Azonkívül ezen közvetett befecskendezési eljárásnál nem kell annyi vizet befecskendeznünk, hogy a túlhevített gőz végső hőmérséklete meghatározott mértékre csökkenjen, mintha közvetlenül a túlhevítőbe fecskendeznénk; mert közvetlen befecskendezési eljárásnál a fűtő gázok és a túlhevítőben lévő gőz között előálló hőmérsékletcsökkenés mesterségesen fokoztatik ; a túlhevítőben megkívánt hőfölvétel föltételei tehát kedvezőbbek. Minthogy továbbá közvetlen befecskendezésnél a túlhevített gőz a túlhevítőből azzal a hőmérséklettel jön ki, melyre azt hoznunk kell, azért