57778. lajstromszámú szabadalom • Lőporsajtó

amelynek közepén a (6) dugattyú keresztül megy. Az elősajtolás után a (2) hengert a benne lévő masszával együtt az (5) lap fölött való forgatás útján a (II) állásba hozzuk, amely­ben a rajz szerint a (3) henger van. A for­gatást azáltal lehet megkönnyíteni, hogy a (2, 3) és (4) hengert hordozó testnek (8) golyós csapágya (9) rugalmas anyaggal (bőrrel vagy máseffélével (van alátámasztva, amely a sajtolónyomás megszűnése után a hengereket az (5) lapról kissé leemeli. A (II) helyzetben a henger az asztallap­ban lévő (10) mélyedésben áll, amelyben a (11) kavarószárny van elrendezve, amely a (12) csavarorsóra van erősítve. Fölül a hen­ger legcélszerűbben szintén hidraulikusan rászorított (13) födéllel van elzárva, amely az éter bebocsátására (14) csatornával és a levegő kibocsátására a töltés közben (15) •csatornával bír. Különösen előnyös mind a két csatorna elzárására egy közös (16) sze­lepet használni. A befolyó éter az előbb besajtolt üreget kitölti és így már kezdetben sok masszával jut érintkezésbe, ami a keverést lényege­sen megkönnyíti. A (12) keverőorsó vala­mely hajtómű útján, pl. a jobbra és balra futó (17) szíj segélyével hajtatik, amely a fogaskerék előtét vagy másefféle révén a középső (1) üreges oszlopán átmenő (18) tengelyt forgatja, amely alul a (19) fogas­kerékdobot hordja, amely utóbbi a (12) ke­verőorson lévő (20) fogaskerékkel áll kap­csolatban. A keverőorsó csavarmenete révén forgó mozgásánál keresztülmegy egy leg­alább időnként rögzített (21) csavartokon úgy, hogy a keverőorsó a (2), illetve (3) henger tengelyében tovahaládó mozgást keverőorsó ekkor először átfut a hengeren kap. A alulról fölfelé, miáltal bizonyos •előnyöket érünk el, . azután a forgási irány és ezzel az előrehaladó mozgás megfordul, míg a keverőszárny ismét egé­szen az üregbe jut és a henger továbbfor­gását a (III) helyzetbe megengedi. Előnyös, ha a keverőszárnynak úgy a legmagasabb mint a legalacsonyabb hely­zetben néhány forgást engedünk megtenni előrehaladó mozgás nélkül, miáltal a keve­rés egyenletessége fokozódik és a masszá­nak sima levágását érjük el. E célból a (22) zárókilincsek által rögzített (21) csa­vartok (1. és 4. ábra) véghelyzetében el­eresztetik úgy, hogy a csavarmenetben való súrlódás és a biztosság kedveért még alkal­mazott (23) ütközők azt forgásba hozzákj Mi­előtt a (23) ütközők aá egyik vagy a má­sik oldalról a (21) csavartokon lévő (24) orrokat elérik, a (12) vrsóra erősített (25) súrlódókerekek egyike kapcsolatba jut a megfelelő, a (27) csap körül forgatható (22) zárókilincs (26) dörzscsigájával úgy, hogy a (22) zárókilincs a csavartok (24) ütköző­jének hatása alól kikerül és a csavartokot elereszti: Arra az esetre, ha a dörzshajtómű fölmondaná a szolgálatot, itt is forgatók vannak még alkalmazva. A (12) orsók átfordítása más mozgás irányba legcélszerűbben tetszés szerinti olyan berendezéssel történik, amely bizo­nyos számú körülforgás után önműködőlég jut működésbe. A befejezett keverés után a masszát tar­talmazó hengert (III) helyzetbe tovább for­gatjuk, adott esetben fölfelé való olyan al­kalmas elzárás mellett, amely térbelileg szilárdan állhat és (Il)-től (IH)-ig terjedhet. A (III) helyzetben a henger a (28) szita­szerű matrica fölött és a (29) sajtódugattyú alatt van, amely lemenetelénél a hengert egészen kitölti és a masszát, kivéve az esetleges tisztátlanságokat tartalmazó mara­dékot (lepényt) a matricán a szokásos mó­don átszorítja úgy, hogy a massza alkal­mas (30) fölvevő asztalra vagy alkalmas, a matricában lévő lyukaknak megfelelő alakú szállítóberendezésre jut. A sajtolóeljáráshoz való matricát célsze­rűen szilárdan összekapcsoljuk a hengerrel és a sajtolás után tisztítás céljából levesz­szük. Természetes, hogy a hengerek állását úgy választjuk, hogy mind a három hen­gerben, mind a három munkafolyamat egy­szerre menjen végbe azaz mialatt a (2) hengerbe masszát töltünk és azt elősajtol­juk, azalatt a (3) hengerbe étert vezetünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom