57732. lajstromszámú szabadalom • Nyomólégpárna
— 4 -vábbi fölfelé mozgása az alatta keletkező vákuum által is korlátoztatik, mely folyadéknak a nyomás továbbítására való fölhasználására vezethető vissza. Ha a folyadékhozzávezetés a (32) szelep által el van zárva, úgy a dugattyúnak az olaj szintje fölé való emelése által a dugattyú alatt természetesen légritkított tér keletkezik. Ezen "jelenség, a levegőnek a dugattyú fölött való kompressziójával, valamint a (36) rúgó feszítő hatásával kapcsolatban a dugattyúnak fölfelé mozgását természetesen lassítja és annak a hengerfödélbe való ütközését megakadályozza. A dugattyú lefelé meneténél, vagyis hirtelen lökés tompításánál, a (40) kibocsátó nyílás szabaddá tétetik, föltéve, hogy a dugattyú kellőképen lesülyed. A dugattyú fölött tehát több levegő nem helyezhető nyomás alá, mint amennyit a hengerfödél éa a nyílást magában foglaló sík közötti kamratérfogat kitesz. Ezek szerint tehát a fölső kamrában túlerős nyomás, mely esetleg nagyobb volna, mint magában a tartályban való nyomás, nem léphet föl. Az ily nyomás megakadályozná, hogy a dugattyú a fölfelé menetnél löketének végéig jusson. Az ily utánaengedő alátámasztás rugalmassága ama nyomás növekedése által határoztatik meg, mely a tartályban lévő légtér csökkentése által idéztetik elő, mimellett ezt a csökkenést a folyadéktérfogat növekedése okozza, minthogy a lökés letompításánál folyadék hajtatik a tartályba. Ha pld. a tartályban lévő nyomás alatt álló gáz térfogata 1000 cm3 -t és minden egyes henger legnagyobb eltolódása 125 cm3 -t tesz ki és ha az összes hengerekben a legnagyobb eltolódás egyszerre következik be, úgy az a tér, melyet a gáz a nyomóközegtartályban elfoglal, a felére csökkenne és ennek folytán a nyomás a duplájára növeltetnék. Ha visszont a nyomóközegtartályban lévő gáz térfogata 2000 ems -t tenne ki és a hengerekben való föltételek ugyanolyanok maradnának, mint az első példánál, úgy a gáz térfogatának csak egy negyedével szöl-íttatnék össze és ennek megfelelőleg a nyomásnak növekedése is sokkal csekélyebb volna. A (12) tartályban ugyanazt a nyomást föltételezve az utóbb példaként választott párna rugalmasabb volna, mint az előbb leírt, minthogy a dugattyú lefelé mozgásának ellenszegülő ellenállás nagyobbodása a második esetben sokkal csekélyebb volna, mint az elsőben. Ugyanaz a lökés a második esetben csakis a dugattyúknak hengerekben való hosszabb lefelé löketét idézné elő. A tartályban rendesen fönntartott nyomás egyenlő, az eredeti gáztérfogat akár nagy, akár kicsi, azaz ha a kocsitestnek a rendes magasságban való megtartására 4 kg/cm2 nyomás kell, úgy ezt rendes nyomásnak tartjuk. Eme nyomásnak bárminő növelése csakis azon ellenállás nagyobbodását idézné elő, melyet a dugattyúnak kezdetben a lefelémenetnél le kell győznie. A berendezés akkor nem volna kellő érzékeny és igen merev rúgókhoz hasonlítana, melyek lökések letompítására nem alkalmasak. Kívánatos, hogy a (12) tartályban való nyomást gyorsan változtassuk és ezzel egyúttal a párna rugalmasságát a kocsi terhelésének megfelelőleg szabályozzuk. A 7. ábra oly elrendezést mutat, mely a tartályban való rendes nyomásnak tetszőleges növelésére vagy csökkentésére, valamint az abban levő olajtartalom növelésére és csökkentésére alkalmas, hogy az alátámasztás rugalmasságát a nyomás által előidézett rugalmassági különbségektől függetlenül megváltoztathassuk. Ebben az ábrában egyetlen (12) tartály helyett két (41') és (42') nyomótartály van föltüntetve, melyek közül az első pld. a kocsi végén levő hengerekkel, az utóbbi kocsi mellső végén levőkkel van összekötve. A két tartály (43') cső segélyével van összekötve, mely az első kiviteli példánál a (13) csőnek felel meg, mimellett a kompresszort (14) újra változatosan jelzi. Ennek a (43') csőnek az egyes tartályokkal való összekötő csőveibe (44, ill. 45) szelep van beiktatva. A szelepek a vezető helyéről elállíthatok. A (43') cső fölfelé van hajlítva és (21) háromágú csapot tartalmaz, melynek segélyével kívánatra le-
