57720. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű idomhengermű vasak előállítására

— 5 — hoz vannak erősítve. A kengyelek fehér fémmel vagy más fémmel lehetnek kiöntve úgy, hogy a csapágycsapok csapágyrészek­ben forognak. A hengercsapoknak megvé­konyítása azon a helyen, ahol a kengyel be van akasztva, akként van megválasztva, hogy a kengyelnek alsó éle a fölső henger nagyobb átmérőjű futócsapjával egy sik­ban fekszik. A föltüntetett foganatosítási alaknál a kengyel falvastagsága mintegy 40 mm. és szélessége 200 mm., tehát elég erős, mint­hogy a fölső hengert az (o) betétrészen lévő ágyazat is tartja. A fölső henger ágyazási szélessége a futócsapnál 350 mm. és a kengyelben 200 mm., ami összesen 550 mm-es ágyazásnak felel meg. A két félből álló betétrészt a függélyes frikciós hengerrel együtt a hengerszékben elren­dezett csavarok rögzítik, melyeket rögzítő csavarok akadályoznak meg a lazulásban. Ezen csavarok a munkadarabnak a függé­lyes frikciós hengerre ható nyomását fog­ják föl. Az alsó (p) henger megfelelő köz meg­hagyásával a függélyes frikciós henger be­tét része alatt van elrendezve és a henger­székben lévő (pl) csapágyszekrényben nyúg­szik. Ha a hengereket utánesztergáljuk, vagyis kisebb átmérőjűek lesznek, akkor az alsó hengert emeljük és a csapágyszekrény alá alátétet teszünk, míg a fölső hengert alább sülyesztjük és (o7) alátétjeit ki­vesszük. Az (o4) nyomócsavar és az (ol 1) köz­benső rész között egy törő bak van elren­dezve, míg a fölső hengerek csapágyrészei az (oll) közbenső részben levő (ol6) csa­varok segélyével utána állíthatók. A függélyes (o) frikciós henger sajátos szerkezetét és ágyazását a 4. és 5. ábrák láttatják. A megosztott betétrésznek két fele az (ol7) horony és borda segélyével kapcsolódik egymásba, míg az alsórész föl­felé nyúló (ol8) csappal bír, melyen az (ol) henger van ágyazva. Az (ol) henger mind­két végén kúpalakúan van kivájva, minek megfelelően a csap alsó része is kúposán bővül. A betétrésznek fölső fele kúpos agy alakjával bíró (ol9) dudorodással van el­látva, mellyel a frikciós hengernek fölső vájatéka illeszkedik és az (ol8) csapot kö­! rülfogja. Az összeillesztés után mindkét részt az (o20) csavarok (3. ábra) segélyé­vel egymáshoz erősítjük, minek folytán a frikciós henger, mely a magasság irányá­ban a kúpos ágyazási részeken túlnyúlik, tartós, megbízható ágyazást nyer. A 8—11. ábrákon a jelen találmány sze­rinti hengermű működésmódja van szem­léltetve, még pedig a 8. ábrán a függélyes • frikciós henger működése széles talpú tar­tók kihengerelésénél, (9. ábra) hajóépités­nél használt különféle profilvasak kihenge­relését tünteti föl függélyes frikciós hen­gerek alkalmazása mellett. Két különböző (U) vasnak kihengerelését hengerek kicse­rélése nélkül és a függélyes frikciós hen­gerek mellőzésével a 10. ábra mutatja, ezen esetben a függélyes hengerek hasz­nálaton kívüli állapotnál kissé visszahúzat­nak. A 11. ábrán az az eset van föltün­tetve, midőn két különböző sinprofil hen­gerek kicserélése nélkül és a függélyes frikciós hengerek részbeni használata mel­lett hengereltetik. Ha síneket hengerelünk, úgy az első csoport első kalibere közönséges, fix sin­kaliber lehet, míg a rákövetkező két kali­bernél a sinfejen zárt kalibernél munkál­tatnak meg, a talpakra ellenben a függé­lyes frikciós hengerek oldalról hatnak. A második csoporban az első állványzat kö'zönséges zárt sinkaliber, melyben a fej, szár és talp a rákövetkező kikészítéshez egyenletesen munkálnak meg. A második csoport második és harmadik állványzatában a sinfejeket zárt kaliberben, a sintalpakat ellenben függélyes frikciós hengerek segélyével munkáltatnak meg. A harmadik csoport elrendezése a máso­dik csoportéval teljesen megegyez. A negyedik csoportban mind a három kaliber zárt sinkaliber és a készkaliberrel a a három utolsó kikészítő fokozatot képezi. Ezen hengerekben több kikészítő előkaliber van, melyek kicserélhetők, mihelyt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom