57712. lajstromszámú szabadalom • Gép állandó feszültség számára változó fordulatszám és terhelés mellett
- 2 — abscissza tengelyen a (C) üzemáramkör (C) feszültségértékei vagy az (Al, A2) pólusok ezen feszültséggel arányos gsrjesztőáramnak feszültségértékei vannak fölvive 'és a (0—3) ordinatengalyre pedig essen pólusok megfelelő mágneses folyása van fölvive. A (0—4) görbe, ill. a (0—1) egyenes a telített (Al) pólus, illetve a telítetlen (A2) pólus mágnesezési görbéi, A gép rendes munkaállapota a vonalkázottan jelölt (5—6) ordinátának felel meg. Ezen körzetben az (A2) pólus telítése majdnem oly nagy, hogy. folyása gyakorlatilag állandó. A (b2, b2) kefék között indukált feszültség arányos a (0—4) görbének és (0—1) egyenesnek a (0—6) abscisszának megfelelő ordináták közötti különbségével, azaz larányos az (5—6) vonalnak a -két mágnesezési görbék között lévő kis [darabjával. Ha már :most az üzemáramkör feszültsége valamely iokból kifolyólag kissé növekszik, akkor jennek megfelelően az (Al, A2) mágnespólusok gerjesztő árama is megnő. Ennek folytán a 4. ábrában föltüntetett (5—6) Vonal kissé jobbra tolódik el. Ezen vonalnak azonban csak igen csekély mértékben való jobbra eltolódásával a vonal (0—4) és a (0—1) görbék közötti •részének hossza oly erősen csökken, hogy a gerjeisztőkefék közötti feszültség ezáltal lényegesen 'redukáltatik és a főpólusgerjesztésnek ezáltal okozott csökkentése a főgép feszültségemelkedése ellen működik. , Hasonló módon az üzemáramkör feszültségének jelentéktelen csökkentése a főgép gerjesztőfeszültségének lényeges megnövelését okozza. Ez nagyon érzékeny és pontos szabályozást eredményez, melynél a feszültség széles szabályozási körzetben a fordulatszám tol és a terheléstől majdnem teljesen független. A gép két része, melyek egyike a főáramot, másika :a gerjesztő áramot hozza létre, egymással egyesíthető. Egy ilyen egyesítést ia 2. ábra mutat. Ennek értelmében az (A, A) pólusok a négypólusúhoz hasonlóan ! egy hatpólusú gépen vannak elhelyezve, mimelbtt a (b, b) kefékkel szemben fekvő polusok az egyik polaritással, 'a (bl, bl) kefékkel szemben fekvő pólusok a másik polaritással bírnak. Ha a fegyverzet számára például dobtekercselést választunk, úgy a kefék — a cséveoldalak villaszerű homlokösszekötése esetén 1 — rendszerint a pólusközepekkel fizikailag szemben fekszenek, amint ez a rajzon föl van tüntetve. A (b2, b2) kefék itt úgy, mint. az (1. ábrában, csak az (A, A) pólusok táplálására szolgálnak. Az (Al, A2) pólusok pedig ezen kefék közötti feszültség előállítására szolgálnak és gerjesztőcsévéik épp úgy vannak elhelyezve^ mint az 1. ábrában. Minthogy többsarkú fegyverzetnél minden pólus csak a fegyverzettel szomszédos részre — azaz azon részre!, mely a pólussal szemben fekvő kefékhez csatlakozik — hat, a (B) fegyverzet egyik részében (b2, b2) kefék között gép gerjssztésére való feszültség állíttatik elő, míg | a fegyverzet tekercselésének másik része | az üzemáramkör számára való főáramot létesíti. Többpólusú elrendezésnek nem okvetbn szükséges, hogy >eigy-egy gerjssz tökeiének mindig két-két (Al, A2) pólus feleljen meg. Ehelyett a (b2) gerjesztőkxfóvel szemben csak az (Al) pólust és a' másik gerjesztőkefével szemben csak az (A2) pólust helyezhetjük 'el. Ilyen berendezés 13, 3. ábrából látható. Ezen berendezés előnye, hogy az előbbiedhez képest kisebb számú pólussal és gerjesztő tekerccsel bír, de hátránya, hogy valamivel kedvezőtlenebb a kommutálás. Ennek oka, hogy a 2. ábrán föltüntetett berendezésnél, ha ja fegyverzet pl. az óramutatóval szemben forog, a (b2, b2) gerjesztőket éknél az váramiráíiy változtatás a telített (Al) pólus csúcsai alatt, tehát állandó mezőben történik, imíg ez a 3. ábrában föltüntetett (elrendezésnél az (A2) pólus közelében az áramirányváltoztatásra vonatkozólag nem történik. Jelen találmány természetesen nemcsak a leírt foganatosítási alakra szorítkozik.
