57688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek szedésére és hydraulikus úton való szállítására

- 2 — latos rajza függélyes metszetben, amikor is a kotrógép a tőzegtelep kotrása foly­tán létesülő vizén úszó pontonra van sze- | relve. A j 2. ábra ugyanannak fölülnézete, mely a j kotrógépet mutatja a zúzógépet és szi- j vattyút hordó pontonnal együtt; az ezen J második pontonon lévő szivattyú mozgat- • ható cső segélyével van a helytálló csöve- • zetékkel. összekötve. A 3., 4. és 5. ábrák! a mozgatható cső­nek és hajlítható összekötő részeinek na­gyobb léptékű részletrajzai. Az (a) pontonra (1. ábra) |az elektro­mosság vagy más alkalmas hajtóerő segé­lyével működtetett (b) kotró van sze­relve, mely a (c) tőzegtelepet kivájja és a tőzeget (d) serlegek útján a második (f) pontonra szerelt (2. ábra) (e) zúzógépnek adja át. A zúzógép bármilyen ismert ty­pusú zúzószerkezettel bír a tőzeg fölaprí­tására és szétzúzására, mely pép alakjá­ban !az (el) tartályba és innen (g) csövön át az ugyancsak a második (f) pontonra szerelt (h) szivattyúba jut. Ezen (h) szi­vattyúból a vizes tőzegpép a csővezeték­nek mozgatható (i) részein át & helytálló (k) alzaton lévő, helytálló (j) csőveze­tékije szoríttatik. A helytálló (j) csővezeték' és |az (f) ponton között lévő csővezetékbe több moz­gatható csőkapcsolás van beiktatva úgy, hogy a csővezetéknek egyes részei úgy vízszintes, mint függélyes irányban elfor­gathatok. Ezek |a csőkapcsolások a 3—5. ábrákon külön vannak szemléltetve, ahol is két-két szomszédos csőrész csavarkap­csolás segélyével van egymással össze­kötve azon pontokban, amelyékbein az sl­' forgathatóság szükséges. A 3. ábrán föltüntetett csővezeték négy (i) csődarabból áll, melyek |az elforgat­ható (il) kapcsolásoki és a mozdulatlan (i2) kapcsolások segélyével vannak egy­mással (összekötve. Ha a csövet beigazítani akarjuk, a cső­kapcsolásnál la belső csavart a külsőben vagy la külső cáavart a belső csavaron elforgatjuk, amikor is a csővezetéknek részei egymáshoz képest elcsavarodnak, ill. tetszőleges szög alatt beállítódnak. A 3. ábra úgy a vízszintes, mint a függélyes síkban beállítható csőkap csolások'at, a 4. ábra ellenben csak vízszintes síkban be­állítható kapcsolást láttat. A csavaros összeköttetés megakadá­lyozza a szivattyúzott anyag kiömlését és emellett bármilyen hajlíthatóságot tasz le­hetővé a mozogható csővezeték magassá­gának és irányának változtatására. A hajlíthat^ csövet a vágás szerinti kö­zökben a vágás irányában állítjuk be, a helytálló csővezetékbe pedig fokozatosan toldó csöveket iktatunk be, oly. célból, hogy azok a csővezetéki hosszát ja kotró által befutott távolság növekedésének megfelelően meghosszabbítsák. Ily módon a kotrógép folytonosan dolgozik, a kiko­tort anyag pedig, törés és zúzás után pépnemű állapotba hozva, odaszivattyúzta­tik, ahol azt hasznosítani akarják. A tőzegnek szétzúzására ésl oly pépes állapotba való hozására, hogy az a csőve­zetéken vagy egyéb vezetéken átáramol­hassák, bármilyen tetszőleges zúzógép al­kalmazható, ép úgy a szivattyúnak vagy egyéb szállítókészüléknek szerkezete is tetszőleges lehet. A tőzeg oly pépe® és egyenletes alakba hozandó, hogy a vizes keverék szivattyúzás előtt előnyösen ho­mogén folyadék, pl. víz tulajdonságaival bírjon; ha a zúzás a kellő fokot elérte, a vizes pép vízhez hasonló módon hosszú távolságra szivattyúzható anélkül, hogy a csövek bedugulásától tartanunk kellene. A zúzás helyes foka az, mikor az összes tőzegrostok már igen rövidek, minek foly­tán a rostok összecsomósodása, ami víz­ből és nem zúzott tőzegből alkotott keve­rék szivattyúzásánál a csővezeték eldugu­lását okozza, el van hárítva. A gyakorlatban egyes esetekben lehet­ségesnek bizonyult a kikotort tőzeget már a zúzás után szivattyúzni, holott zúzás nélkül nagy mennyiségű vizet kell hozzá­adnunk, há csak rövid csöveken akarjuk is átszivattyúzni. De ha sok vizet' adunk is a tőzeghez, de a zúzást és a péppé ala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom