57591. lajstromszámú szabadalom • Oldalsó mozgó szárnyakkal ellátott légi jármű

Megjelent 191évi október hó 12-én. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI jfip HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57591. szám. v/h. OSZTÁLY. Oldalsó mozgó szárnyakkal ellátott légi jármű. GARRONE ERNESTO MAGÁNZÓ LIVORNÓBAN. A bejelentés napja 1911 május hó 23-ika. Jelen találmány tárgya oly légi jármű, mely lényegében madáralakú és négy főrészből áll: a tulajdonképeni testből, a mechanikai hajtórészekből, a szárnyakból és a farkkormányból. A középső rósz keresztmetszete nagyjában hengeres, oldalról tekintve azonban tojásdad alakú, mely tojásdad alak mellső részén hegyben fut ki, hátsó részén pedig körív alakúan végződik. A középső rész áll egyfelől egy hajlékony csőből, mely az egész résznek elejét alkotja, áll továbbá acélcsövekből, melyek a középrész központos részét alkotják, végül pedig a hajlékony bordákból áll, melyek a farkkormány egy részét alkotják. A középső rész fölső felén aluminiumlemezzel és fonattal, alsó részén pedig Mária-üveggel van burkolva. Az elébb említett hajlékony cső, mely a középrésznek hegyét alkotja, jobbra és balra, valamint fölfelé és lefelé elmozgatható. Ezen csavarvonalszerűen meghajlított cső egy középső rúdhoz van erősítve, mely ezen csúcsrész egész hosszán végigvonul. Ezen rúd gömbcsuklóval van ellátva azon célból, hogy a föntemlített négy mozgás foganatosítható legyen. A középső központos részben van elrendezve a hajtómotor, a gépies berendezések, a tüzelőanyag- és olajtartány, valamint az aviatikusnak és utasoknak ülései. A középrészt alulról két lemezrúgó támasztja alá, melyekhez négy kerék van erősítve; ezen rugók arra szolgálnak, hogy leszálláskor az ütközést csökkentsék. Ezen rugók továbbá arra is szolgálnak, hogy a jármű a földtől kellő távolságban legyen, hogy a szárnyak fölszálláskor akadályokba ne ütközhessenek. A gépies berendezést egy vagy több hajtómotor működteti és lényegében áll egy csoport erőátviteli kerékből, melyek részben a mótortengelyen, részben pedig egy erőátviteli tengelyen ülnek, mely tengely a mozgást egy második kerékcsoportra viszi át, amelyek egy transzmissziótengelyen ülnek. Ezen utóbbi tengely három forgattyúval van ellátva, melyekkel három hajtórúd kapcsolódik, melyeknek másik vége lengő karokhoz vau erősítve, melyek viszont rudak segélyével azon emelőrudakhoz kapcsolódnak, melyekhez az oldalszárnyak vannak erősítve. Az emelőkarok forgáspontjainak elállítása által a szárnyaknak nagyobb vagy kisebb görbülete érhető el. A második kerékcsoport, mely részben a transzmissziótengelyen, részbea pedig a forgattyú-