57532. lajstromszámú szabadalom • Formakő falak és hasonlók szárítására

— a — csatorna tengelyén átmenő vízszintes síkban nyugalomban maradna; a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez az eset a (b) és (c) tömegeknek az említett ' közömbös rétegre kifejtett káros behatása következtében nem következik be. Az ennek íolyján előálló föladatok eddigelé nem oldatták meg úgy, hogy a föladat oly formák létesítésében áll, melyek a keresett építőelemmel szemben támasztott fizikai követelményekkel összhangzásban állnak. A szárításra szolgáló formakő megfelelő lyukacsos anyagból van előállítva és a találmány értelmében a következő sajátságokkal bír: 1. A kő csatornájának maximális átmérője 30—32 mm. és a csatorna oly elpárologtató fölülettel bír, mely a fölső részben, adott esetben az alsó részben is vagy esetleg mindkét részben jelentékenyen növelve van, anélkül, hogy a 30—32 mm. átmérő tullépetnék, 2. A hygroskopikus (A, B és C) tömegek nagyságviszonya oly függvénye a tömegek által a csatornához képest elfoglalt helyzetnek, hogy a nedvesség kondenzálása és összegyűlése kapilláris hatás által a legkedvezőbb részben éretik él, mimellett a csatornába az (A) tömeg alatt behatoló friss levegő lehető gyorsan telítődik vízgőzzel. E célra a kő csatornájának fölső fölülete hosszirányban futó bordákkal vagy hasonlókkal van ellátva. A 2. ábra egy ily formakő kiviteli alakjának vázlatos föltüntetése. A behatoló friss levegővel érintkező (2) csatorna palástfölületének fölső részében lévő (1) bordák által a csaforna ezen részének fölülete oly módon növeltetik, hogy ezen részben a levegőnek vízgőzzel való telítése egyébként hasonló föltételek mellett sokkal gyorsabban megy végbe. Ezen bordák alkalmazása következtében tehát a csatorna méretei a kívánt szárítási gyorsaság megtartása mellett, csökkenthetők. A bordák előnyösen oly módon vannak kiképezve, hogy nagyságuk fölülről a két oldal felé csökkenő, mint ezt a rajz világosan mutatja, oly célból, hogy a csatorna le-gfqMhte részébe® a föMefc növelésének; maximumát érjük el. A hygroskopikus tömegek a* következő módön vannak elrendezve: A legnagyobbtömeg a fölső részben alkairaaztatik, míg a csatorna vízszintes átmérőjén át fektetett vízszintes sík alatt kis távolságban két megfelelően- kisebb tömeg alkalnaaztátik. Ezt az alakot azáltal kapjuk, hogy a (3)i körbe pl. egy szabályos nyolcszöget rajzolunk be, melynek három oldalát a (4, 5, 6) vonalak jelzik, mimellett a (4 és &} oldalak célszerűen homorúak, hogy (B)-nél és (C)nél a szög még jobban csökkentessék. A második (3') kör, melynek középpontja a (3) kör középpontja alatt fekszik, a kő (2) csatornáját ábrázolja. A kő" keresztmetszetét egyrészt a (4, 5, 6) oldalak, másrészt két egyenlő (7 és 8) oldal határolja, mely (7 és 8) oldalak a (4 és 6) oldalak külső pontjait, összekötővonallal együttesen egy csaknem • egyenoldalú háromszöget képeznek. A (7 és 8) oldalak metszési pontjai a (3) körben fekszik, mely kör azon lyukat jelöli, amelyet a falban a kő fölvételére kiképezni kell. A kő ezen alakja által a fal tömegének oly szétosztását kapiuk, hogy a tömeg a kő legmélyebb részében minimális, a csatorna vízszintes átmérője síkjában nagyobb és a kő fölső részében maximális. A fölső tömeg nagysága által az elpárolgás gyorsíttatik és azt érjük el, hogy a csatorna fölső részében az élek elpárologtató hatása által kedvezőbb, aránylag erősebb hőmérsékletkülönbségek lépnek föl, míg az oldalt lévő tömegek a közömbös rétegnek a csatornában való túlságos oldalirányú kiszélesedését megakadályozzák, miáltal a holt teret csökkentjük és az oldalfölületeken szabályos áramlást idézünk elő. A kő falának fölső részei előnyösen (9) hornyokkal láttatnak el, hogy a formakövek könnyebben a falba kapaszkodhassanak; a (3) fallyuk fala és a kő palástfölületei között lévő hézagok megfelelő lyukacsosságú habarccsal töltetnek ki. A fal oldal- és fölső részei kihasasodók is lehetnek, hogy a falnyomással szemben ellentállóbbak legyenek. Olyhőmérsékletviszonyok vagy hasonló körülményék is