57529. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fűtőgőznek elvezetésére gőzgép hengerekből

mindig szükséges, hogy a henger ne dolgozzék légszivattyú gyanánt — mikcr egyenesen munkát fogyaszt — ós hogy meleg és munkaképes maradjon. Ezenkívül magától érthető az is, hogy az ismert elrendezésnél veszteségre kell a fokozott lehűlésnek, túlnyomóan kondenzátoros üzemnél a nagynyomású henger által okozott töltési viszonyoknak, a nagyobb káros tereknek stb. is okot adniok. Egyfokozatban dolgozó gépeknél megkísérelték hasonló hatás előidézését oly módon, hogy a henger különböző pontján lecsapoló csapokat alkalmaztak, vagy hogy a a gőzt az expanziólöket végén második kifúvató vezérművön át vezették el, azonban a gyakorlatban eredmény nélkül. Ily módon ugyanis csak aránylag igen kevés gőzt lehetett elvonni. Az erre a célra szükséges szerkezetek igen bonyolódottak és azok gazdaságos működése alig, sőt lehet mondani, egyáltalában nem lehetséges. A föntebb jelzett ismert berendezésektől eltérően a találmányom tárgyát képező berendezés lehetővé teszi azt, hogy a munkát végző gőz mennyiségének zérustól a töltés 100%-ig változó részét fűtésre használjuk föl, ezenkívül pedig az összes gőzt munka végzésére is fölhasználhassuk, még pedig egyhengeres gép, vagy többhengeres gép egyetlen nyomásfokozata segélyével a gőznek az illető hengerből közvetlenül történő elvonása által, anélkül, hogy eme henger méreteit a normális ellennyomásos gép hengerének méreteinél nagyobbra kellene venni. A találmányom szerint szerkesztett henger többfokozatú gépnél tetszőleges helyen lehet alkalmazva, vagy normális hengerrel lehet kapcsolva, a hengerbe vezetett gőz pedig a bevezetés előtt vagy után turbinában is végezhet. Lehet egy berendezésbe több ilyen, a találmány szerint szerkesztett hengert is beépíteni, az azonos feszültségű fűtőgőzt mindig egyetlen hengerből lehet elvonni. Hogy ezt a hatást egyetlen hengerrel érhessem .el, a hengeren a szokásos kifúvatószelepeken kívül még külön, a fűtőgőz elvezetésére szolgáló tagokat is alkalmazok, melyeket előnyösen a henger végén rendezek el és melyeket rugók tartanak zárva, a dugattyú megfelelő munkalökete alatt pedig külön vézérmű reteszel el. Ezek a tagok csakis a dugattyú visszafelé való mozgásánál nyílhatnak ki, mikor a hengerben lévő gőzmennyiséget a dugattyú annyira komprimálta, hogy a gőzfeszültség valamivel nagyobb, mint a fűtővezetékben uralkodó gőznyomás. Az a gőzmennyiség, melyet ezeken az elvezető tagokon a visszafelé mozgó dugattyú a fűtőberendezésekbe szorít, attól a végső feszültségtől függ, mely a hengerben a rendes kifúvatótagok nyitási idejének megfelelően föllépett, továbbá attól, hogy eme kifúvatószelep zárása előbb vagy később történik-e, miért is a szelepet a munkalöket befejezte után a szükséges fűtőgőz mennyiségének megfelelően és a fűtőberendezésekben uralkodó nyomástól függő mértékben és ideig kell nyitni. Ily módon a fűtőberendezés fogyasztásának pontosan megfelelő és a töltés 0—100%"a

között önműködően változó gőzmennyiséget lehet elvezetni, mert mikor a fűtőtestek gőzt egyáltalán nem fogyasztanak (mert ezekben a nyomás a maximális értékét elérte) a gőzgép rendes kifúvatószelepe pontosan ugyanúgy fog működni, mint minden más, közönséges gépé, a gőz teljes mennyisége pedig a szabadba, a kisebb nyomású hengerbe, akkumulátorba, kondenzátorba, más gépaggregatumba vagy kis feszültségű fűtővezetékbe fog áramlani. A munkát végző gőz fogyasztása tehát teljesen ugyanaz lesz, mint valamely közönséges gőzgépnél. Ha ellenben a fűtőberendezésben a gőzfogyasztás maximális (és ha ennek megfelelően tápláló vezetékeiben a'gőznyomás csökken) az ettől a nyomástól függő vezérmű a normális vézérmű nyitását fokozatosan teljesen megszünteti és a gép akként dolgozik, mint bármely más, normális ellennyomásos gőzgép, amennyiben az összes gőz a külön elvezető vezetéken a fűtőberendezésbe megy. Ekkor elértük a gazdaságos gőzfogyasztás [másik határesetét. Az ezek között föllépő közbeeső esetek, melyeknél a visszafelé mozgó dugattyúnak a gőzt először komprimálnia kell,