57501. lajstromszámú szabadalom • Kettős izzólámpa

Sp f/^s 3Ieg-jelent 1912. évi szeptember hó 30-án. ff MAGY. SZABADALMI ^ U . SZABADALMI LEIRAS / VII/h. OSZTÁLY. /J7Ú& Kettős izzólámpa. ZÁDORY BÉLA SZÁZADOS SZEGEDEN.' A bejelentés napja 1912 január hó 8-ika. A fémszálas izzólámpáknak eléggé ismert hátránya, hogy gyakran, aránylag igen rövid égési idő után kiégnek. Mivel az izzólámpa értékének legnagyobb részét az előállítási és forgalombahozatali költség teszi, magának az izzólámpának az anyaga pedig csak jelentéktelen értékű, az aránylag drága fémszálas izzólámpa, amint a fémszál elszakad, teljesen elértéktelenedik. Jelen találmány célja fönti hátrányokon segíteni és ezt legalább részben azáltal éri el, hogy az izzólámpa üvegburájában egymástól függetlenül két fémszál hálózatot helyez el, melyek közül bármelyik, esetleg mindkettő is bekapcsolható a lámpa áramkörébe. Ezen elrendezés folytán az előállítási költség csak lényegtelenül változik, viszont az izzólámpa használati ideje jelentékenyen megnő, szükség esetén pedig a lámpa fényerőssége mindkét áramkör bekapcsolása által megkettőztethető. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképem kiviteli alakja. 1. ábra a találmány elvén készült izzólámpa nézetét, 2. ábra részletet függélyes hosszmetszetben, 3. ábra pedig a találmány alkalmazását a fémszálas izzólámpáknál szokásos alak esetére távlatilag tünteti föl. A találmány lényege tehát, hogy a (b) üvegburából és (i, j) foglalatrészekből álló izzólámpában a szokott módtól eltérően két (c, d) izzó szál van elhelyezve; az 1. ábra szerinti vázlatos kiviteli alaknál látható módon az izzólámpa foglalatjától pnnak belsejébe három (e, f, g) yezeték fut, melyek közül az egyik (f) vezeték az egyik (c) izzószálhoz, * a másik (g) vezeték a másik (d) izzószálhoz vezet, míg a harmadik (e) vezetek az áram visszavezetésére, illetve kivezetésére 'szolgál, mindkét (c, d) szál számara egyaránt. Jelen kiviteli alaknál az (e) közös visszavezeték állandó kapcsolatban áll a foglalat középső (j) érintkező részével, míg az (f, g) vezeték részek a foglalat (k) szigetelő részében elhelyezett (I, m) lemezkékhez vezetnek, melyeknek egyik vége a szigetelő anyagba van erősítve, másik szabad vége pedig a 2. ábra baloldalán látható módon vagy belefekszik a szigetelőanyag megfelelő mélyedésébe, vagy pedig kihajlítva érintkezik a foglalat külső (i) érintkezőrészével, miként azt a 2. ábra jobb oldala mutatja. Hogy az (i) csavarfölületalakú érintkezőrész folyto-