57497. lajstromszámú szabadalom • Gőzívlámpa egyenáramátalakító készülék
folyik; a ! (3, 4) és (5) oldalkamrákban kondenzálódó higany a (6) válaszfalakban lévő : (15) nyíláson át a központos kamra fe- j neke felé folyik. j A (9) födél egy, az utóbbin áthaladó és j a higanyba merülő (16) rudat tart, maly j a készülék .negatív sarkát képezi. A (16) j rúdnak a tokon belül lévő részét la (17) szigetelőhüvely vagy henger veszi körül, mely szintén a (14) higanyba merül. A (16) rúd, fölső végének közelében, a (IS) peremmel van ellátva, melynek kúpos alsó fölülete a (19) szigetelőszelencének megfelelő alakú belső vállára fekszik, mely szelence a rudat a toktól elszigeteli és lefelé a (17) szigetelőhüvely végén túl terjed úgy, hogy ezek a részek a rúd részére folytonos szigetelést képeznek. A (17) hüvely és a (19) szelence 'esetleg máz vagy kötőanyag által egyesíthető. A (16) rudat továbbá a rövid (20) szigetelőhüvely veszi körül, mely a (18) perem fölső oldalára támaszkodik; a (16) rudat ezenkívül a (21) hüvely vagy csavaranya veszi körül, mely egy további (22) hüvellyel van összscsa- \ varva; ez utóbbi (19) szigetelőszefeaee fölső végében vagy végéhez ragasztás által vagy más módon van odaerősítve. A (21) csavaranya alsó vége és a (20) hüvely fölső vége között a (23) azbesztdarab vagy más alkalmas összenyomható alátét •van elhelyezve, mely a (21) csavaranyával és a (20) hüvellyel együttesen arra szolgál, hogy a (18) perem alsó kúpos fölületét a (19) szelencében lévő fölfekvéshez nyomja. A (20) hüvely, (16) rúd és & (19) szelence között lévő terek részben higannyal vannak megtöltve, ami a (16) rúd peremének a (19) szelencével való tömített kapcsolatát elősegíti. A (20) hüvely célszerűen lyukasztott, hogy a higany az említett terekben szabadon mozoghasson, mimellett a (21) csavaranya hosszirányú (24) csatornákkal van ellátva, melyeken át a higany az említett terekbe betölthető. Minthogy a (20) hüvely szigetelőanyagból, előnyösem ugyanazon szigetelőanyag-Mi készül, mint a (19) szelence, ennek < folytán az utóbbi nincsen a (16) rúd és az ezt körülvevő szigetelőrésze'k egyenlőtlen kiterjeszkedéseiből eredő feszültségeknek kitéve, miért is az émlített részek között nehézség nélkül tömített kapcsolat tartható fönn. A (19) szelence külső fölülete, az alsó vég ^özeiében, kúpos vállal van ellátva, mely váll részére a (9) födélben megfelelő alakú fölfekvés van kiképezve. A (19) szelence e fÖlfekvésre a (25) hüvely vagy csavaranya által leszoríttatik, mely a födélbe van csavarva; a (25) hüvely vagy csavaranya és a (19) szelence egy másik válla között az azbesztből vagy más alkalmas összenyomható anyagból álló (26) alátét van elhelyezve. A (19) szelence és a födél között gyűrűalakú vagy hengeres tér van szabadon hagyva, közvetlenül e részek kapcsolata fölött, és az említett tér (27) higannyal van kitöltve, mimellett a (25) hüvely vagy csavaranya hosszirányú (28) csatornákkal van ellátva, melyeken át: a" (27) higany betölthető. A tok (1) csészéjében lévő (3, 4, 5) oldalkamrák a készülék pozitív (30) sarkainak vagy elektródáinak fölvételére szolgálnak, melyeket a (31) rudak alsó vége tart. A (31) rudak a födélén áthatolnak és a födél által ugyanoly módon tartatnak, mint a negatív (16) elektróda. A föltüntetett pozitív elektródák alkalmasan meghajlított acéllemezszárnyakból állnak, azonban más alakkal is bírhatnak, és más anyagokból, például szénből is készíthetők. A (6) válaszfalak oly magasra terjednek, hogy a pozitív elektródák és a (13) csészében lévő (14) higany között nincs egyenes vonalú út. A (9) födélben továbbá a (32) cső van megerősítve, mely az átalakítókészülék tokjában lévő tér kiszívására egy szivatytyúhoz vagy más eszközhöz halad. A 3. és 4. ábrán föltüntetett készülék lényegében hasonló az 1. és 2. ábrabeli készülékhez, azonban fémlemezből áll és kamrái csőalakúak. A kamrák továbbá különálló födelekkel vannak ellátva, melyeken a sarkvezetők áthatolnak gs-meíyek-
