57445. lajstromszámú szabadalom • Rácsbetét szélhevítők, regenerátorok, gáztisztítók, kondenzátorok stb. számára

3 -"rint föl- és lefelé irányulnak, azonban úgy vannak elrendezve, ihogy egy alsó tetőszerű (b) toldatnak a rúd fölső oldalán egy (c) fogköz, egy fölső (b) toldatnak pedig egy alsó (c) fogköz felel meg. A(c) közök az egymásra fektetett (a) rudak fölvételére szolgálnak, amely rudak derékszöget zárnak be az alattuk és fölöttük elrendezett rudakkal. Az egymásra fektetés úgy történik, hogy az alsó rúd (c) fogköze a fölső rúdnak egy (c) fogközével esik össze, úgy, hogy a találkozás helyén az egymást keresztező rudak gík fölületek mentén érintkeznek. A keresztezési pontoktól kétoldalt foglalnak helyet a (b) toldatok, amelyek a föllekvési fölületek fölé emelkednek és függélyes falaikkal !az (a) mag függélyes oldallapjaihoz isimulnak, mimellett az egymást keresztező rudakat merevítik. A rács szabad felületei között tehát egy sincs vízszintes helyzetű, amennyiben két-két vízszintes fölület mindig födi egymást és a zeg-zugosan haladó csatornákat csakis az ékalakú, tetőszerű (b) toldatok rézsútos fölületei és a rudak függélyes fölületei alkotják. Mint már föntebb jelezve volt, a rudak több részből vannak összetéve. A föltüntetett kivitelnél a rúd középső része, vagyis magja, tulajdonképen két részből áll (4. ábra), amelyeknek! mindegyike négyszög keresztmetszetű, míg az alul és fölül, vagy csak az egyik oldalion a maghoz foglalt (b) toldatok T-alakkal bírnak, amelynek kiszélesedő tetőrész© a maghoz illeszkedik. Az így összeállított rudak elemei egymáshoz képest el vannak tolva, és a 4. ábrán látható módon vannak öszszeillesztve. A rudak fölső és alsó oldalán egymáshoz képest eltoltan elrendezett, tetőszerű (b) toldatok hatása abban nyilvánul, hogy a gázáramokat a rácsrendszeren belül folyton megosztják. így például ha az 5. és 6. ábrán látható kiviteleknél a gázáramok alulról fölfelé haladnak, akkor a függélyes nyílásokon keresztül az (a) rudak függélyes falai mentén tovahaladó (i) gázáram az útjában fekvő (al) rúd éleihez ütközik és ezek által szétválasztatik, mire mindegyik részáram egy másik, a szomszédos csatornából jövő (il) részárammal egyesül. Ezen két áramnak egymásra hatása az (al) rácsrudak függélyes falaira jobbról és balról ható nyomást fog eredményezni és ennek folytán a gázáramok és a falfölületek között benső érinti kezés lép föl, míg1

csak az (a2) rúd élei az ezen rétegben egyesült gázáramokat ismét szét nem osztják. A fönt elmondottakból kitűnik, hogy a gázáramok folyton változtatják irányukat és a különböző csatornákból jövő részáramok az újbóli egyesülés alkalmával bensően összekeverednek egymással úgy, hogy végeredményben a gépek intenzív keveredésének kell bekövetkeznie. Továbbá az is világosan kitűnik, hogy ja rácsrudak fölületei a hőleadás tekintetében a lehető legtökéletesebben kihasználtatnak és holt terek nem képződnek. Teljesen mellékes, hogy a gáz- vagy légáram alulról fölfelé, vagy fölülről lefelé halad-e át a csatornákon, mivel a hatás mindkét esetben ugyanaz és a szabályozott áramot nem zavarják keresztmetszet-szűkülések és ütközőfölületek. Az 5—10.- ábrákon a rudak összeillesztésének néhány kiviteli módja van vázlatosan föltüntetve, míg a 11. ábrja a rúdkeresztmetszetek különböző változatait mutatja. A rudaknak több részből való öszszeállítása az itt föltüntetett kiviteleknél is épp úgy foganatosítható, mint a föntebb leírt kivitelnél. A szabály valamennyi kivitelnél az marad, hogy a rudak egymásra helyezése lehetőleg széles fölfekvési fölületeken történjék és hogy az egyes rudak közötti fölfekvési és illesztési hézagok lehetőleg" elfödessensk. Ezt pedig azáltal érjük el, hogy az egyes elemeket egymás mellett és fölött egymásba kapcsolódva, eltolt elrendezésben alkalmazzuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rácsbetét szélhevítők, regenerátorok, kondenzátorok, gáztisztítók stb. szá-