57445. lajstromszámú szabadalom • Rácsbetét szélhevítők, regenerátorok, gáztisztítók, kondenzátorok stb. számára

Megjelent 19155. évi szeptember hó 21-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 57445. szám. V/e/2, OSZTÁLY. Rácsbetét szélhevítők, regenerátorok, gáztisztítók, kondenzátorok stb. számára. MARTIN & PAGENSTECHER G. M. B. H. CÉG MÜLHEIMBEN. A bejelentés napja 1911 október hó 5-ike. Elsőbbsége 1910 október hó 5-ike. A szélhevítők,. regenerátorok, gáztisztítók, kondenzátorok és effélék rácsbetétjei gyanánt rendszerint !a legkülönfélébb alakú tömör vagy ür eges, testeket szokták alkalmazni. Az egyes rácselemék fölületei derékszög alatt vagy rézsútosan állnak egymásra, amellett pedig íveltek, illetve legömbölyítettek, síkok vagy hullámosak stb. lehetnek. A fölfekvési, illetve kölcsönös alátámasztási fölületek 'a falvastagsághoz viszonyítva, többé-kevésbbé szélesek. Az egyes rácsrendszerek továbbá alkotp elemeiknek összeépítésében is különböznek egymástól, azonban teljesen különböző alakú rácsetemek is úgy illeszthetők össze, hogy egy és ugyanazon rácsrendszer jöjjön létre. Az egyes rácselemek alakja tehát egymagában nem tartozik valamely meghat ái- > rendszer lényeges jellemző vonásai közé és ennek folytán a meglévő .rácsrendszerek sokfélesége mellett nem kerülhető el, hogy egy új rendszer részletei már ismert rendszerekre ine emlékeztessenek. Valamely meghatározott rends ;c r . 0 nézve a rácsszerkezet, vagyis a rács váza mellett az összelrendezés folytán keletkező üres terek a jellemzők, minthogy a gázvezetést és hőkicserélést ezek határozzák meg. | Az összeépített rácselemek által hatá| rolt üres terek részint egyes teljesem küj lönálló, ill. párhuzamos, egyenes vagy • csavarodó csatornákból, részint pedig ösz] szefüggő, vízszintes és függélyes, illetve i diagonális irányban összekötött, egymást derékszög alatt vagy rézsútosan keresztező üregekből vagy csatornákból állnak, amelyek egész hosszúságukban mindenütt egyforma keresztmetszetűek, vagy pedig helyenként összeszűkülnek és kibővülnek. A gázokra vagy folyadékokra való behatás szempontjából la rácsüregek viszonylagos nagysága, la rács viszonylagos tömege és a bizonyos térfogaton belül, a gáz vagy folyadék által érintett rácsfölület kiterjedése marad mérvadó. Ha tehát összehasonlítjuk, hogy milyen szükséges változásokon kell keresztül mennie a közönséges négyszögletes rácsrúdnak, hogy mint elem egy meghatározott rácsrendszerbe beilleszthető legyen (a fölfekvési fölületek között egyenlő magasságot föltételezve), akkor a térfogat-és alakváltozás, továbbá a fölületi érintkezés, átbocsátó képesség és hatásosság tekintetében fölmerülő különbségek az illető rendszer legbiztosabb jellemző vonásait adják. Ha ezern összehasonlítást el; végezzük, akkor 'azt találjuk, hogy a rács-