57374. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű hajtógépek fojtószelepei számára
— a — eltolható és iaz (x) csavar segélyével bármely kívánt helyzetben rögzíthető úgy, hogy a cső súlypontját a (c) tengelyhez képest bármely viszonylagos helyzetbe lehet állítani. Az (y) hüvelyhez egy lefelé nyúló (d) kar van szilárdan erősítvie és az (a) cső alatt, lahhoz közel, egy (e) szelepház van elrendezve, amelyben a kettős dugattyú gyanánt kiképezett (f) szelep mozog. A kettős (f) dugattyúszelephez erősített (g) rúd a (d) karral áll csuklós kapcsolatban, amelynek végében egy hosszúkás hasíték van kiképezve, |amelyben a (g) rúd csapja eltolódhat, hogy ily módon ezen két rész kényszermozgású kapcsolata |a ksllő szabadsággal bírjon. Az (e) szelepház egy szívókészülékkel, vagy pl. gőzgép esetében az (n) kondenzátorral vagy általában egy alacsony nyomású térrel van összekötve az (m) cső útján, míg a (h) és az (i) csövek egy kétjáratú (k) csaphüvellyel kötik össze a szelepházat. Ez utóbbi két vége nyitott, hogy a légkörű levegő szabadon beléphessen. A kétjáratú (k) csaphüvely' továbbá az (o) és (p) csövek útján egy (q) hengerrel van összekötve és 'az (1) csapforgó úgy van kiképezve, hogy a (h, i) csövek az (o, p) csüvek bármelyikével összeköttetésbe hozhatók. A (q) henger egy (r) dugattyúval van ellátva, amelynek (s) rúdja a fojtószelep (u) tengelyével szilárdan összekötött (t) karral áll csuklós kapcsolatban. A leírt berendezés működési módja a következő: Az 1. ábra azt a helyzetet tünteti föl, amelyben az »(a) cső az (y) hüvelyben jobbra van 'tolva, minek folytán a (b) higany ;a cső jobboldali végében foglal he1 lvet és a csőnek ezen vége a (v) ütközőn nyugszik, míg |a (d) kar ugyanekkor a kettős (f) dugattyúszelepet balra mozdítja. A (k) csap {1) forgója úgy van beállítva, hogy a ;(h) icső az (o) csővel, az (i) cső pedig a !(p) csővel áll összeköttetésben. Ennélfogva az (r) dugattyú a (q) hengerben fölemelkedik, mivel fölső lapjára az (o, h, m) csővezetéken keresztül az (n) szívókészülék (kondenzátor) alacsony nyomása, alsó lapjára pedig a szabad levegővel közlekedő (p, i) csővezetéken keresztül a légköri nyomás hat: Ha föltételezzük, hogy a- hajó orra az ábra baloldala felé fekszik, akkor azanticipátornak és a kétjáratú csapnak az ábrán föltüntetett állása az előliről jövő hullámok esetének felel meg. Ezen helyzetben & fojtószelep nyitva áll. Ha most la hajó úgy billen el, hogy a (b) higany az (a) cső baloldali végébe folyik át és ennek következtében a cső, mint a 2. ábra mutatja, a (w) ütközőre fekszik, akkor a kettős (f) dugattyúszelep jobbra mozdul el. Ennek következtében a (q) henger fölső vége az (ö, h) csővezetéken keresztül a légköri levegővel, alísó vége pedig a í(p, i, m) csővezetéken keresztül az (n) szívókészülékkel jön összeköttetésbe úgy, hogy laz (r) dugattyú lesülyed és az (s) rúd, (t) kar és (u) tengely segélyével a fojtószelepet .elzárja. Ez utóbbi mindaddig zárva marad, míg csak a hajónak ellenkező irányú elhajlása az (a) csövet vissza nem billenti eredeti helyzetébe. Ha a hullámok hátulról érkeznek, akkor a 3. ábra szerint az (a) csövet az (y) hüvelyben balra ltoljuk, hogy a cső a (w) ütközőn nyugodjék, laz (1) csapforgót pedig úgy állítjuk be, hogy a (h) cső a (p) csővel, az (i) pedig az (o) csővel közlekedjék. Az (r) dugattyú ekkor a (q) hengerben ismét fölső helyzetét foglalja el, mint az 1. ábra esetében, mivel az (o, i, m) csővezetéken vákuum, a (p, h) csővezeken át pedig a légköri levegő nyomása hat a dugattyú véglapjára. A fojtószelep ekkor épp úgy nyitva áll, mint az 1. ábra által jelzett esetben. Ha most a hajó elhajlása következtében az (a) cső a 4. ábrán látható helyzetbe billen át, akkor az (f) dugattyúszelep balra mozdul és a fojtószelepet ugyanúgy zárja el, mint a 2. ábra esetében láttuk. Hogy a hajócsavarnak a rakomány súlya által okozott különböző bemerüléseit is tekintetbe lehessen venni, a (v) és a,, (w)
