57312. lajstromszámú szabadalom • Lendítőkerék nélkül való erőgép ide-oda mozgató dugattyúval rázó csúszkák lengő vályúk és effélék hajtására

- 3 át a (36) fejben alkalmazott kipuffogáshoz áramlik ki. Külön kibocsátó-csatornáknak az egyik oldalon való mellőzése folytán a (14) tolattyú szerkezete jelentékenyen egyszerűbb. Ha most a (11) dugattyú löketének vége felé a (33) emelő a (24) ütközőhöz ér, a (29) karmantyú és ezzel együtt a (14) tolattyú mozgása a már fönnálló mozgáshoz képest gyorsul, úgy hogy ennek folytán a (16) kagyló a (28") csatornával, a (15') hasítékok pedig a (21') csatornával kapcsolódik, miáltal az átváltás be van fejezve. Az először leírt foganatosítási alaknál ugyanis azon sajátságos körülmény mutatkozik, hogy a dugattyú néha a löketek végénél megáll. Ennek az az oka, hogy a dugattyú mozgása a tolattyú mozgásával nem kényszermozgásszerűen függ össze. Ha külső erőhatások folytán, amint különösen rázócsúszkák, lengő vályúk és effélék hajtásánál gyakran előfordul, a dugattyú a löketek végein nagy túlterhelést kap, mozgását annyira lassítja, hogy az ütköző által fogva tartott tolattyún túl épen csak annak középállásáig halad, melynél a hajtó közeg beáramlása a dugattyú mindkét oldalán el van zárva; külső beavatkozás nélkül tehát a dugattyú sem tovább nem haladhat, sem vissza nem térhet. Ezen zavaró körülmény a 2. foganatosítás értelmében azáltal van elhárítva, hogy a vontatott tolattyú a löketek végeinél nem tartatik fogva, hanem a dugattyúhoz képest még sebességnövekedést kap úgy, hogy a dugattyú mozgásának az átváltás közben való nagy lassudása esetén is a tolattyúnak még van annyi tehetetlensége, hogy középállásán túl haladhasson, tehát bizonyos mozgási energia mindig rendelkezésre áll. Az ütközőknek ebből következő áthelyezése annyiban is fontos, amennyiben ezáltal az ütközők a gép működése közben könnyen és veszély nélkül állíthatók el. A leírt gépnél még egy foganatosítás is lehetséges, mely különösen a lengő vályúk üzeménél előnyös. Ily esetben a lejtéshez képest gyakran előfordul, hogy az erőgépnek a hátramenetnél nem kell munkát telesíteni, mert az önműködőén visszatérő lengő vályú az erőgépet mozgatja. Ha tehát a (14) tolattyút a (12) dugattyúrúd könnyen oldható fején át kihúzzuk, a (17) furatból a (15') hasítékhoz vezető egy vagy több csatorna könnyen, pld. a (34) csavarok becsavarolása által zárhatók el, egyidejűleg pedig vákuum elkerülése céljából a henger bal oldalán levő (35) csapot kinyitjuk. Ily módon egyszerű működésű géppel dolgozhatunk, anélkül, hogy a hajtó közegből túlfogyasztás volna szükséges. Szükség esetén ismét kettős működésű gépre való átalakítás könnyen eszközölhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lendítőkerék nélkül való erőgép ideodamozgó dugattyúval rázó csuszkák, lengő vályúk és effélék hajtására, azáltal jellemezve, hogy az üreges dugattyúrúdban vontatott tolattyú módjára elrendezett vezértolattyút a löketek végeinél a hengeren kívül alkalmazott ütközők váltanak át. 2. Az 1. igénypontban védett erőgép foganatosítási alakja azáltal jellemezve, hogy a szimmetriásan elrendezett bebocsátóhasítékok a vezértolattyú egyik oldala felé vannak kivezetve, a kipuffogókaiiyló pedig a vezértolattyú másik oldala felé vezető csatornák útján közvetlenül a külső, levegővel áll összeköttetésben. 3. Az 1. és 2. igényben védett erőgép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vezérdugattyú ütközői között . levő szabad mozgástér változtatása által a munkadugattyú lökete növelhető, illetőleg csökkenthető. 4. Az 1. és 2. igényben védett erőgép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az üreges dugattyúrúd és a vezértolattyúnak kifelé nyúló meghosszabbítása között eh-endezett tömítőszelence által a vezértolattyúnak a munkadugattyúhoz képest való fékezése eszközölhető. 5. Az 1. igényben védett erőgép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vontatott tolattyú a löketek végeinél a dugattyúhoz képest azáltal kap moz-