57299. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus vezérmű dugattyús erőgépekhez
- 2 — rúgójának hatása alatt úgy, hogy ily módon az (E) dugattyú és a (B) szelep mozgása a mozgás kezdetére és végére és a mozgás sebesség változására való tekintettel a (h) merülődugattyúval egybevágóan megy végbe. Minthogy a nyomófolyadék mindig csak ide-oda mozog, de meg nem ujul, az összes részek pontos megmunkálása esetében kifelé vezető összeköttetésre szükség egyáltalában nem volna, de minthogy az elkerülhetlen tömítési veszteségekkel számolni kell, az (i) szívószelepet alkalmaztuk, melyen át ily esetben az (1) tartálybó1 a veszteséget pótolhatjuk. A befecskendezőszelepet a gép sebességszabályozójától ugyancsak a (h) merülődugattyú vezérlése tartja oly függésben, hogy a szelep mindig ugyanabban az időpontban nyisson, de különböző időpontokban zárjon, mely célból a merülődugattyút — mint a rajzon ábrázoltuk - a szabályozó be folyása alatt a szabályozótengelyen eltolódó ferde bütyök működteti. A befecskendező levegőt ebben az esetben sűrített levegőtartály szolgáltatja, mely a (c) csőcsonkhoz van kapcsolva, míg a folyékony tüzelőanyagot az (M) tüzelőanyag szivattyú szállítja, melynek merülődugattyúja a (B) szelep nyitása közben végzi nyomólöketét. Hogy a tüzelőanyag szivattyúját ne kelljen ugyancsak a szabályozó befolyása alatt tartani, eme szivattyú lökete a szükséges legnagyobb lökettel egyenlő, vagy ennél nagyobb is lehet, mikor a fölöslegben szállított tüzelőanyagot megfelelően terhelt túlnyomási vagy biztonsági szelepen át vezetjük el. A 2. ábrán más oly foganatosítási alak látható, melynek a két (ö) és (M) szivattyú egyetlen, lépcsős dugattyúval biró szivattyúvá van egyesítve, ebben az esetben az (n) túlnyomási szelep is elmaradhat. A 3. ábrán oly foganatositási alak látható, melynél valamely Dieselmótornak több befecskendező szelepét működteti egy és ugyanaz a nyomófolyadékszivattyú. Hogy ebben az esetben az egyik (B) szelep túlságosan nagymérvű kinyílását és a másik szelep zárva maradását meggátolhassuk, a dugattyún ütközők vannak alkalmazva úgy, hogy ha a két szelep, illetve az ezekkel kapcsolt dugattyúk vagy tömítőszelencók egyenlőtlen ellenállása esetében csakis az egyik szelep nyit, a szelepnyitását az ütköző körülbelül a (h) merülődugattyú löketének felénél határolja úgy, hogy a löket másik fele alatt a másik szelepnek is ki kelljen nyílnia. Ebben az esetben e folyékony tüzelőanyagot a (k) és (kl) vezetékeken át a munkadugattyú szívólökete alatt, meg nem rajzolt külön tüzelőanyagszivattyúk szállították a szelepek elé. A szabályozás vagy mint az első foganatosítási alaknál a (h) dugattyú löketének, vagy mint az ez idő szerint Diesel-motoroknál általában szokásos, szelep elé szállított folyékony tüzelőanyag mennyiségének változtatásával szabályozható. A 4. ábrán látható foganatosítási alaknál a hydraulikus szabályozást végző (G) szivattyú egyúttal tüzelőanyag szivattyú is. Ebben az esetben átvivő folyadék gyanánt maga az üzem fönntartására szolgáló folyékony tüzelőanyag szolgál. Hogy ez lebet-i séges legyen, az (f) vezeték egyszerűen a befecskendező szelep (k) csatornájához van kapcsolva. A (h) merülődugattyú fölfelé mozgása közben először az (E) dugattyú mozog visszafelé, egyidejűleg pedig a kinyíló (B) szelep útat enged a nyomás alatt álló folyékony tüzelőanyagnak a hqpger belsejébe, hová azt a (B) szelepen egyidejűleg behúzott levegő fecskendezi be. Ebben az esetben a (B) szelep közvetlenül a (h) dugattyú löketváltozása után szelepülésére fekszik vissza, mert az a nyomófolyadék, mely a szelepet eltolta, a dudugattyú mögül már elment és a (h) merül dugattyú visszafelé való mozgása közben az (i) szelepen át újabb folyadékot szív be. A szabályozást ebben az esetben is lejtős bütykök segélyével lehet végezni, melyek a dugattyú útját szabályozzák, mint azt a rajzon jeleztük, de lehet a szabályozást akként is végezni, hogy a szívólöket közben az (i) szívószelep záródik, vagy külön túlnyomási szelep nyit, mely ily módon a szivattyú munkáját idő előtt szakítja meg. Az egyidejűleg a sűrített levegő útját
