57278. lajstromszámú szabadalom • Reakciós pofákkal ellátott szerkezet tetszőlegesen alakított testek simuló érintésére, átfogására vagy beszorításra

zítő-készülékeknél (tag- és fejszorítóknál, lábszorítoknál, sebészeti és hasonló műsze­reknél) ; támasztókészülékeknél és aláté­teknél (segédbábcsapágyaknál, saruknál, .széküléseknél, háttámláknál, műtő- és be­teghordszékeknél); matricáknál, önműkö­dően beállítható sablonoknál, köszörülő- és simitókészülékeknél, fékpofáknál, bádog­egyengető gépeknél, hajlítómatricáknál ós kölyüknél, nagy áramerősségek számára való kontaktuskészülékeknél, stb. A rajzokon a reakciópofák az azok szá­mára szolgáló ágyazások és oly berendezé­sek néhány foganatosítási alakja van csu­pán példaképen föltüntetve, melyeknél a találmány tárgya alkalmazva van. Az 1., 2. és 3. ábrákon a találmány tár­gyával fölszerelt párhuzamos satu hossz-és keresztmetszete, valamint fölülnézete látható. A készülék áll egy pofabetétből, melynek támadó pofái párhuzamosan fekvő (a) hengerszegmensek által képeztetnek, mely hengerszegmensek palástfölületükön hengertengelyük körül elforoghatnak és párosával egymás mellett egy-egy nagyobb hasonló alakú (b) hengerszegmens két tek­nőjében a (b) szegmens középvonalához párhuzamosan és szimmetrikusan vannak ágyazva. A (b) hengerszegmensek hasonló­képen párosával egy-egy közös (c) hen­gerszegmensbe vannak ágyazva; ez utób­biak párosával ismét a közös (d) henger­szegmensbe, mely utóbbi palástfölületével egy (e) pofa teknőjóben támaszkodik; az (e) pofa eltolható, illetve helytálló satu­pofaként vagy más alakban lehet ki­képezve. A pofabetét nyújtott helyzetében (3. ábra baloldala) az összes (a, b, c, d) szegmens­alakzatok tengelyközéppontjai egy egyenes­ben feküsznek, mely egyenest a pofabetét szimmetriatengelyét derékszögben metsző legnagyobb (d) szegmensprofil átmérője ad meg. A hengerszegmensek alakja, melyeknek száma az egyes pofabetétben megfelelően nagyobbítható vagy kisebbíthető, támadó­odalukon egyenes vonalú vagy, mint a rajzban látható, homorú lehet; a támadó helyek élek, hengerek, görgők vagy golyók által is képezhetők. Az egyes hengerszegmensek teknőpályá­jukból való kiemelkedés ellen különböző módon is biztosíthatók, mint az a később leírandó kiviteleknél ki is tűnik. A szeg­mensek acélból is készülhetnek és mágne­sezhetők is úgy, hogy elegendő mértékben egymáshoz tapadnak, hogy a satupofák a kinyitásnál azokat magukkal vihessék. A satuszánról való leemelés ellen a pofabetétek az 1—3. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a mindegyik (e) pofákra csavarolt (f) födőlap által vannak bizto­sítva; de ugyanerre a célra a hengerszeg­mensek kerületük hengeres részén kon­centrikus, kiugró vezetékrészekkel is lehet­nek ellátva és ezekkel a teknőkben kiké­pezett hornyokba kapaszkodnak. Az (a) támadópofák a (b) hengerszegmens forgási tengelyéhez mindkét oldalon aszim­metrikusan is rendezhetők el, ép így a (b) hengerszegmensek a (c) szegmensekben és így tovább, miáltal az egyes (a) tá­madó pofákra az érintkezésnyomás egyen­lőtlenül oszlik el és az egyes pofaszeg­mensek vagy az egész pofabetét oldalsó kilengése nagyobbítható. Tetszőleges alakú testnek a nyitott satu­pofák közé való behelyezése után az egyes szegmenspofák a satupofák zárása­kor részben saját tengelyük körül elfo­rogva, részben pedig tengelyeikkel az azo­kat körülfogó ágyazószegmens tengelye körül kilengve, a befogandó tárgy alakja által előírt egyensúlyi helyzetbe igyeksze­nek jutni, mígnem az őket körülfogó pa­lástfölület mindegyik helyén egyenlő ellen­állásra találnak. A 4. ábrán egy teljesen szabálytalan (A) test befogása látható, amint az egyes szegmensek az (A) test egyenes és görbített palástfölületrészeihez nyomódnak. Az érintkező nyomásnak a palástfölület lehető nagy részére, illetve lehetőleg sok érintkezési helyre való egyenletes elosz­lása a befogott testet egyrészt helyi túl­terhelések és fölületének megsérülése, va­lamint keresztmetszetének deformálása el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom