57274. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék, különösen tapadós anyagok szárítására

ajtót, (t) tüzelőberendezést, (u) a gázok bevezetésére szolgáló vezetéket, (o) a lég-' he vezetőnyílásokat, (x) a megszárított termék kilépő csatornáját és (z) exhaustort jelöl. A készülék működési módja a következő: Tegyük föl először," hogy az exhaustor a helytálló (y) dob baloldali végével van összekapcsolva, — mint a rajzon föltüntetett kiviteli alaknál — és hogy a készülék összes hajtandó részei mozgásban vannak, a jobboldali (g) kamra és az (r) vezeték, valamint az (r) vezeték és az (y) dob baloldala között pedig a közlekedés meg van szakítva, úgy a gázok, amelyek a tüzelőberendezésből az <u) csatornán át lépnek be a jobboldali (g) kamrába az (a) dobon és a baloldali (g) kamrán át az (r) vezetékbe áramolnak és •ennek egész hosszán végighaladva az (y) dobba lépnek, amelyből az ellenkező oldalon távoznak. Ugyanekkor a tölcsérbe táplált szárítandó anyagot az (m) elosztószerkezet egyenletesen az (n) csavar fölé vezeti, amely azt az (a) dobba szállítja. Az (a) dob forgómozgása, valamint a (h) szárnyak kellő íveltsége folytán az anyagot folytonos mozgásban tartja, az anyagrészeket szétválasztja és egyúttal előre is viszi, míg az anyag a {q) szállítószerkezethez nem érkezik, amely a (g) kamrából a (p) elosztóhoz vezeti, mely az anyagot a helytálló (y) dobba tereli. Az •(y) dobban a lapátokkal ellátott tengely az anyagot újból fölkavarja és az (x) kilépő csatornához szállítja, amelyen át már szárazon lép ki. Ez esetben a gázok a szárítás első periódusában az anyaggal egyenáramtan áramolnak a másodikban pedig ellenkező irányban mozognak, vagyis a hevítés a második periódusban ellenáramban történik, ami a kezelendő anyagok nagy részénél igen előnyös. Ha most azt tételezzük föl, hogy a (z) exhaustor az (y) dob ellenkező végén fekszik és az (r) csatorna, úgymint az előbb, most nem közlekedhetik a (g) kamrával és az (y) dob" jobboldali végével, úgy a készülék üzembehelyezése után a szárítandó anyag ugyanazon úton mozog, mint az előbb, ellenben a gázok az (u) csatornán át a jobboldali (y) kamrába lépve az (a) dobba, onnan a baloldali (g) kamrába és ebből az (y) dobba áramolnak, amelyből az exhaustorba lépnek. Az exhaustor a gázokat ebben az esetben épúgy, mint az előző esetben porleválasztó berendezésbe nyomja, ahol a gázok által tovaragadott szilárd anyagrészek lerakódnak. Ez esetben a hevítés az anyagnak a szárítókészüléken való keresztülhaladása közben végi^ az anyaggal megegyező irányban áramló gázokkal történik. Ha az utóbb leírt módon dolgozunk, úgy az (r) csatornát, a (q) kettős szállítószerkezetet és a (p) elosztót elhagyjuk és az (y) dobot az (a) dobbal ugyanazon függélyes síkban, de alacsonyabban a baloldali (g) kamra folytatásában rendezhetjük el. Az (x) kilépési helynél hűtő- és szállítószerkezetet alkalmazhatunk, amely az anyagot az (y) dobbal ellenkező irányban viszi tovább vagy az anyagot elevátor segélyével közvetlenül zsákokba is tölthetjük, vagy — ha elég száraz — tetszőleges más készülékbe szállíthatjuk. Az anyagot esetleg az (y) dobon elrendezett szárnyas elosztóhoz is szállíthatjuk, amelyen át az újra belép az (y) dobba, ha még túl nedves ahhoz, hogy zsákokba tölthessük vagy gyöngyölegbe foglalhassuk. Ha a viszonyok kívánatossá tennék, úgy a helytálló (y) dobot ismert szerkezetű forgódobbal, az (a) dobhoz hasonlóan szárnyas tengellyel fölszerelt dobbal, forgó szárnyakkal ellátott teknővel vagy bármely más síárítószerkezettel is helyettesíthetjük. Épúgy adott esetben az (y) dobot is elhagyhatjuk és az anyagot közvetlenül zsákolhatjuk vagy pedig hűtőn keresztül a (p) elosztó kilépő nyílásáig vezethetjük. Ebben az esetben az exhaustort az (r) csatornával vagy közvetlenül a baloldali (g) kamrával kötjük össze. A (h) szárnyakat ugyanazon síkban, vagy csavarvonal mentén vagy pedig tetszőleges más módon rendezhetjük el. Két sor szárny helyett egy-egy tengelyen egyetlen egy, vagy kettőnél több szárnysort is elrendezhetünk. A két tengely a rajzolt kiviteli alaknál ellenkező irányban forog, azonban