57260. lajstromszámú szabadalom • Hengeres szárító berendezés fűtőköpennyel

— 2 — maradnak. Ily esetben a hengereket közelebb kell állítani egymáshoz, hogy a kiemelkedő helyek ne érhessenek el nagyobb magasságot, mint amely a lesúroló késekig megteendő úton keresztűlszárítható, miáltal a készülék teljesítménye tetemesen csökkentetik. Ezen hátrányt elkerülhetjük, ha sikerül a réteget végig egyenletes vastagságban tartani, azaz a kiemelkedéseket és mélyítéseket kiegyenlíteni úgy, hogy közepes rétegmagasság keletkezik, mely a rendelkezésre álló úton egyenletesen keresztülseáríttatik. Ezt a hatást a szárító hengerek alatt elrendezett nyomó hengerek által érjük el. A találmány tárgya a mellékelt rajzon példakép van föltüntetve, nevezetesen az 1. ábrán a szárító hengereken és a fűtőköpenyen át vett keresztmetszet, a 2. ábrán ezen részek oldalnézete, a 3. ábrán a szárító hengereken és a fűtőköpenyen, valamint az utóbbi belsejében elrendezett nyomó hengereken át vett keresztmetszet, végül a 4. ábrán a szárítandó anyagnak a szárító hengerek által történő egyenetlen fölvitele van sémásan föltüntetve. Az (a) hengereknek az utószárítást végző részei egész hosszukban duplafalú (b) köpennyel vannak beburkolva úgy, hogy a közöttük és a hengerfölületek között esetleg képződő párák és a bevezetendő meleg levegő számára (c) keverő terek képeztetnek. Ezen terek oldalt vannak zárva, alul pedig nyitottak vagy tolókákkal szabályozhatók. A (c) terek fölfelé úgy haladnak a (d) lekaparó késekig, hogy a levett szárító anyag a köpenyek fölött lecsúszik. Mindegyik (b) köpeny két fala között az (e) légtér foglal helyet, mely oldalt el van zárva és az (f) nyílások útján a (c) keverő térrel közlekedik. A duplafalú köpenyek célszerűen oly csekély távolságra vannak a hengerfölülettől, hogy a (c) keverő terek épen csak a párák és a forró levegő fölvételére elégségesek és a forró levegő a henger fölületre erélyes fúvó hatást fejt ki. A (g) tér, melyet fölül az (a) hengerek, oldalt pedig a bádogfalak határolnak és mely alul is el lehet zárva, a szárítás alkalmával a szárítandó anyagból keletkező párák, valamint az erősen fölhevített levegő fölvételére szolgál, mely a (c) keverő terekből a (g) térbe a (h) tolókákkal szabályozható (i) nyílásokon lép be. A párák ós a forró levegő keveréke egy vagy több nyíláson át a (k) elvezető csőbe lép, melyet a természetes léghúzat, exhaustorok vagy szellőztetők szellőztetnek. Az erősen fölhevített levegőt nyomó ventilátor segélyével vezetjük be az oldalt elrendezett (1) csapokon át az (e) terekbe, ahol ezeket kitöltve az (f) nyílásokon át a (c) keverő tartályokba áramlik át, hogy a hengerfölületek mentén végighaladva, a már erősen vízmentesített anyagot a hengerek egész szélességében utánszárítsa, mire a (g) süvegbe lép. A duplafalu (b) köpenyek célszerűen az (1) üreges csapok körül forgathatók úgy, hogy tisztítás céljából könnyen lebillenthetők. Annak a megakadályozására, hogy a szárítandó anyag részei az anyag elvezető helyein ne juthassanak a (c) keverő terekbe (m)-nél csekély mennyiségű forró levegőt bocsátunk ki, mely a (d) levevő kések által leválasztott anyagot állandóan kissé fölfelé fújja és így ezen anyag a köpeny fölső élén le nem rakódhatik. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál az elő- és utószárításra való terek két kis fűtetlen (n) henger által vannak egymástól elválasztva, melyek rúgós állító készülék vagy efféle segélyével az (a) szárító hengerekhez szoríttatik. Ezen elrendezés folytán a párák az előszárító térből nem fognák többé az (a) hengerek mentén az utószárító terekbe beáramlani, hanem először a kis (n) hengerek körül haladva az (o) hasítékokon át ezen terekbe belépni. Az (n) nyomó hengerek az (a) hengerekre a 4. ábra szerint egyenetlenül fölvitt anyagot lesimítják, ami az előzőkben ismertetett előnyöket nyújtja. SZABADALMI IGÉNYEK. • 1. Hengeres szárító berendezés fűtő köpennyel, azáltal jellemezve, hogy a fűtő-