57211. lajstromszámú szabadalom • Fűtési berendezés mellékhelyiségek fűtésére

deznénk el és ezáltal függélyes csatornákat képeznének, a válaszfalakat vízszintesen is lehet elrendezni, ami által vízszintes csator­nák keletkeznek, melyekben azután a csator­nákban alkalmazott (i) bordák is vízszintesek (4. ábra). Különben ezen vízszintes bordák­kal ellátott foganatosítási alak az előbb le­rttal azonosan van kiképezve. Ezen fűtési berendezés elrendezése, te­kintet nélkül arra, vájjon a csatornák füg­gélyesek vagy vízszintesek-e, úgy történik, hogy a fötési berendezést a konyha és a fütendő helyiség (1) oldalfalába úgy építjük be, hogy a (h) fal a füstgázok huzamának egyik oldalfalát képezi, míg az (f) és (g) csőcsonkák a fűtendő helyiség felé vannak irányítva. Az alsó (f) csőcsonkát ez esetben közvetlenül a padlón helyezzük el. A cső­csonkák hossza az (1) fal vastagságának fe­lel meg úgy, hogy a fűtési berendezés nem nyúlik be a fűtendő helyiségbe és a (k) el­záró rácsok a fal fölületébe esnek. A befa­lazásnál továbbá arra kell ügyelni, hogy a szekrény belső fala és a fal között is meg­felelő szabad (m) tér maradjon, melyben levegő van és mely szigetelőkép szolgál, miközben meggátolja, hogy a füstgázoknak fűtési berendezés által fölvett melege köz­vetlenül a falra vitessék át. Ha a konyhai tűzhelyet fűtjük, a szek­rény (h) fala mentén elkaladó gázok mele­güket a jó melegvezető (a) szekrénynek adják át, mely ily módon teljesen fölhevít­tetik, a falra való melegátadás azonban az­által van lehetőleg elkerülve, hogy a fal és a szekrény között szigetelő levegőréteg van. A szekrény által fölvett meleg az annak belsejében lévő levegőnek adatik át, mit a szekrény belsejébe nyúló, a (h) falon lévő bordák elősegítenek. Az ezáltal fölmelegedő levegő a szekrény csatornákban a fölső (g) csőcsonk fölé fölemelkedik, mit különösen a csatornáka vízszintes elrendezése segít elő és fölmelegítve jut a fűtendő helyiségbe, minek következtében egyúttal az (f) cső­csonkán át a padlóról az ott lévő leghide­gebb levegő a szekrénybe szivatik. Addig tehát, míg a konyhai tűzhelyet fűtjük, a szekrényben folytonos légkeringés van, mi­mellet a keresztüláramló levegő állandóan fölmelegíttetik. Ha a mellékhelyiség fűtését a konyhai tűzhely fűtése dacára mellőzni akarjuk, pl. nyáron elegendő, ha az (f) és (g) csőcson­kák nyílásait, illetve (k) rácsaikat fölhelyez­hető, illetve betolható lemezzel befödjük úgy, hogy a légkeringés és ezáltal e mel­lékhelyiség fűtése is lehetetlenné válik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fűtési berendezés mellékhelyiségeknek konyhai tűzhelytől való fűtésre,jellemezve üreges, lapos jó melegvezető anyag­ból való szekrény által, melynek sík lapja, melyet belülről ismert módon bor­dákkal lehet ellátni, a konyhai tűzhely huzamának falát képezi, mely szekrény függélyes vagy vízszintes válaszfalak ál­tal függélyes vagy vízszintes csatornákra van osztva, melyek ide-oda menő kígyózó utat képeznek és melyeknek végei különböző magasságban hozzájuk csatla­kozó csőesonkák segélyével a fűtendő helyiségbe torkolnak. 2. Az 1. igényben védett tüzelési berende­zés foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy a fűtőtest a konyha és a fűtendő mellékhelyiség között lévő vá­laszfalba úgy van beépítve, hogy a fű­tőtest egyik fala a konyhai tűzhely hu­zamának egyik oldalát képezi és a me­leg fölvételére szolgál, mig a csőcson­kák végei a szekrény fűtendő üregével úgy vannak összekötve, hogy az alsó csőcsonka közvetlenül a padlón van. 3. A 2. igényben védett fűtési berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szekrénynek a falazatban lévő falai és maga a fal között szabad tér van álló levegő- számára, azon célból, hogy a fűtőtestről a falra való közvet­len melegátvitelt kizárjuk. (1 rajzlap melléklettel.; PalUs részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom