57207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cink és más illó fémek termelésére

Megjelent 1912. é\i szeptember lió 11-én. MAGY. gA^ Kia SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57207. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cink és más illó.fémek termelésére. HUNTINGTON THOMAS KOHÁSZ LONDONBAN. A bejelentés napja 1911 október hó 11-ike. A találmány tárgya eljárás és berendezés cink és más illó fém termelésére az ércből vagy más anyagból. A szokásos tokos kemencékből való cinkdesztillálás hátrányai ismeretesek s már rég megkísérelték ezért a desztillálást lángkemencében végezni. Eddig azonban ez nem sikerült, mert nem lehetett a cinket tömör fémalakban kinyerni, minthogy a cinkgőzök a kemencék oxydáló gázokkal, pl. oxygénnel és szénsavval elegyesen képződtek s így lecsapódásuk előtt nagyrészt cinkoxyddá égtek el. Egy másik ismert módszernél a cink szándékosan cinkoxyd alakjában űzetik ki azáltal, hogy az ércet vagy nyersanyagot porított vagy szemcsés alakban tüzelőanyaggal keverve egy alkalmas kemence rostélyán meggyújtva oly légáram hatásának tesszük ki, amely alulról a rostélyon keresztül aajtoltatik vagy szívatik az adag felszíne felé, mimellett a felszínről távozó gázokban oxygén és szénsav fölöslegéről gondoskodunk. Ezen eljárásnál az érccel kevert szén elég úgy, hogy a cink redukálódik és elillan, e cinkgőzök azonban á fölös oxydáló gázban azonnal elégnek úgy, hogy a távozó gázokban csak cinkoxyd alakjában van jelen a cink. A jelén találmány értelmében ugyancsak légáramot kényszerítünk egy alkalmas kemencébe táplált és meggyújtott érc-szénkeveréken keresztül, de ezen légáram nem alulról fölfelé, hanem a felszínről lefelé hatol az adagon keresztül, mimellett az adag aránylag vastag rétegben fekszik s a légáram sebességét e rétegvastagsághoz képest sajátos viszonyba hozzuk úgy, hogy a távozó gázok ne tartalmazzanak oxydáló alkatrészeket, ellenben tiszta fémes cinkgőzöket vigyenek magukkal, amelyek alkalmas módon tömör fémmé kondenzálhatok. Az eljárás pl. a következőképen foganatosítható : Az érc vagy hasonló esetleges kéntartalmától pörkölés útján való mentesítés után kellő mennyiségű szénnel ke• verve, aránylag vastag rétegben tápláltatik egy oly kemencébe, melyből az eljárás befejezte után a cinkmentesített meddő kőzet könnyen eltávolítható; alkalmas pl. e célra a Hungtintón—Heberlein-féle ismert konverter-kemence. Az adagot a felszínen meggyújtjuk s a kemence sisakján bevezetett légáramot vezetünk rajta keresztül. Először a fölső rétég szene fog elégni; az égéstermékek az adagon fölülről lefelé áramolnak át s a rostély alatt távoznak, miközben az adagot előmelegítik. Bizonyos idő multán az adag hőfoka annyira emelkedik, hogy az adagon átáramló gázok magas szénoxyd