57198. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kábelvezetékek bíztosító berendezése

ámr különben hasztalan is volna, mert a kikapcsolás folyamata független attól, hogy a kábel a hiba helyén milyen módon és terjedelemben rongálódik meg. A kikapcsoló relais-k persze annál érzékenyebben és gyorsabban fognak működni, minél jobban alakul ki a vezető betét és a külső fémköpeny között a hibaáram létesítette fényívhíd. A vezető betét ügyes elhelyezése esetében ezen betétnek a kábel vagy kábelek, külső fémköpenyével össze kell olvadnia. A találmány tárgyának vázolt jellemző vonásait szem előtt tartva, máimagában a kikapcsoló szerkezetek megválasztásában és a kioldó áramkör kiképzésében mindenesetre tág szabadságot engedhetünk magunknak meg. A mellékelt rajzon négy kiviteli példa van föltüntetve, és pedig az 1. és a 2. ábra a találmánybeli berendezésnek nyugalmi áram számára szánt kiviteli alakját, míg a 3. és 4. ábra más két munkaáramhoz való kiviteli alakot ábrázol. Mindegyik esetben egy osztópont, nevezetesen egy elágazási pont ábrázoltatik, mely pontok közül kettő-kettő határol egy kábelszakaszt: ily szakaszok persze tetszőleges számban képzelhetők a hálózatba soros vagy párhuzamos kapcsolással besorozva. Az 5. ábra egy zárt gyűrűvezetéket tüntet föl vázlatosan, amelynek öt (1—5 jelzésű) OBztópontja van, (c) jelenti a gerjesztő, 1—5 pedig a fogyasztó állomások kapcsoló, illetőleg elágazó pontjait; a gerjesztő telep bekapcsolása a (c) pontban ugyanúgy van foganatosítva, mint a fogyasztó állomásoké az 1—5. pontokon. A (c) telepen gerjesztett energia kétfelé áramolhat a gyűrűvezetékbe, amint a nyilak jelzik; a fogyasztó helyek közötti áramlásnak iráüyát a zárt gyűrűvezeték ellenállásának és az energiafogyasztás egyes értékeinek ismerete nélkül nem lehet megállapítani. Áramfaj gyanánt mind a négy példányban forgóáram van föltételezve. Ezen áram Vezetéke az 1. és a 3. ábrabeli példák esetében három egyszerű, nem vértezett ólomkábelből, a 2. és a 4. ábra esetében pedig háromfonatú vasszalaggal vértezett kábelből áll: a leírásban ismertetett berendezést tetszőleges fázisszámú váltóáramnál is lehet alkalmazni ós a 3. és a 4. ábra előtt pedig egyenáramnál is használhatjuk. A kábelvezetékek az egj'es vezetőerek szigetelésébe ágyazott jó vezető betétekkel különböznek a közönséges, ismert kábelektől, amely betétek az ólomköpenytől, többerű kábelnél pedig mind az ólomköpenytől, mind pedig az egyes erek fémbetétjei egymástól is szigetelő réteggel vannak elválasztva. Egyszerű kábeleknél szóval az energiát szállító (bl, b2, b3) vezető ereket egy-egy (il, i2, i3) szigetelő réteg, azután a (hl, h2, h3) fémburok, e fölött egy második, vékony (sl, s2, s3) szigetelő réteg és végül a (cl, c2, c3) ólomköpeny burkolja. Többerű kábeleknél az egyes vezető ereket, ha mint épen leírtuk, egyenként szigetelő réteggel, azután a fémburokkal és egy második szigetelő réteggel már burkoltattak, a szokott módon összefonva még egy közös szigetelő rétegbe fektetjük és csak azután ágyazzuk a közös (c) ólomköpenybe, amelyet védőrétegekkel, mint vasszallag vértezettel és jutafonadékkal is szokás még borítani. Az 1. és a 2. ábrabeli berendezésnél az összekötendő hat kábelvég (hl, h2. h3) vezető betétjei a (al) (d6) fojtótekercsen át a közös (a) földvezetékre vannak kapcsolva. A fojtótekercseket nélkülözni is lehet, föltéve, hogy a kikapcsoló tekercsek maguk elég fojtást idéznek elő, ^zóval a fojtó szerveket és a kikapcsoló tekercseket egymással is egyesíteni lehet. A fojtó szervek célja az, hogy a hibaáraraot a kikapcsoló szerkezetektől távol tartsák. Az (el, e6) tekercsekben keringő áram az 1. és a 2. ábra esetében, a kábelvezeték hibátlan állapotában a kikapcsoló folyamatnak megindítására szolgáló szerkezetet tart kikapcsolva. Ilyen szerkezet gyanánt pl. az (fl, f6) szakító kapcsolók szolgálhatnak, amelyek a tekercsek által elbocsátott helyzetükben egy segéd áramkört zárnak, amely a háló-