57153. lajstromszámú szabadalom • Berendezés differenciális dugattyúval bíró gőzgépeknél a gőz túlhevítésére

I fogja, miáltal a kisnyomású hengernek a gép gazdasági hatásfokát nagyobbító részleges fűtését is biztosítjuk. A csatolt rajzokon: az 1. ábra a találmány egy foganatosítani alakjának hosszmetszete, a 2. ábra metszete az 1. ábra 2—2 vonala szerint a kisnyomású henger födelének elhagyása mellett, a 3. ábra a kisnyomású henger metszete a 2. ábra 3—3, a 4. ábra a 3. ábra 4—4 vonala szerint. Eme rajzokon (a) a nagynyomású henger (b) a nagynyomású dugattyú, (c) a nagynyomású hengernek gőzbevezetőszelepe (d) a gőzelvezetőszelepe. A (d) gőzelvezetőszelep a (d') nyílásokon közlekedik a nagynyomású heüger belsejével, (e) a kisnyomású henger, (f) a kisnyomású dugattyú, (g) a kisnyomású henger gőzbevezető és (h) a gőzelvezető szelepe. A (h) szelep a kisnyomású henger belsejével a (hl) hasítékokon iközlekedik. A nagynyomású dugattyú rnerülődugattyú gyanánt van kiképezve és a kisnyomású dugattyúval egy darabot alkot. A nagynyomású henger gőzelvezető szelepétől rövid (i) csatorna vezet az (il) gyűrűtérbe, mely az (i2) nyílásokon közlekedik két a kisnyomású hengertől oldalt fekvő (i4, Í5) csatornával. Ezektől a csatornáktól az (i6), illetve (i7) nyílások vezetnek a kisnyomású dugattyú mögött és ebben, valamint a nagynyomású dugattyúban kiképezett (i2) fölfogótérbe. Az (i4, i5) csatornákat a (k) csatornák kötik össze a kisnyomású henger (g) gőzbevezetőszelepével. A kisnyomású hengert palástszerűen körülvevő (i4, i5) csatornákban (1- a 3. ábrát) igen szűk belső átmérővel bíró (m) túlhevítő csőkígyók vannak beépítve, melyeken a nagyfeszültségű friss gőz megy át Tegyük föl, hogy a (b és f) dugattyú a jobb végállásában van (jobb és bal az 1. és 2. ábrának megfelelően). Ekkor a nagynyomású henger a frissgőzvezetékkel, a kisnyomású henger pedig a fölfogótérrel van kapcsolatban. A nagynyomású hengerbe beáramló friss gőz a dugattyút balfelé hajtja, "mikor egyúttal a megfelelően megkisebbedő fölfogótérből is gőz áramlik a kisnyomású hengerbe. A kisnyomású hengerbe beáramló gőz ekkor nagy sebességgel áramlik át az (i4) illetve (i5) csatornákban elhelyezett túlhevítő szűk terein és itt a túlhevítőmeleget fölveszi. A bebocsájtószelepek elzáródása után a gőz a.nagy és a kisnyomású hengerben expandálódik és a dugattyúkat tovább hajtja balfelé. Ekkor az (i8) fölvevő térben lévő gőz komprimálódik és az (i8) térben lévő gőz az (i4, i5) csatornákba szorul, hol az az (m) túlhevítőnek baloldált levő részei mentén áramlik. A löket végén a kisnyomású henger a kondenzátorral és a nagynyomású henger a fölfogó térrel kapcsolódik. Ekkor a nagynyomású dugattyúra és a kisnyomású dugattyú ellenkező helyzetében levő fölületére ugyanaz a gőzfeszültség hat, míg a kisnyomású dugattyú gyűrűfölületére jobb oldalt a kondenzátornyomás, baloldalt afolvevőtér nyomása bat. A dugattyút ennek következtében a fölvevőtérben expandáló gőz jobbfelé hajtja, minthogy pedig ekkor a fölvevőtér nagy mértékben növekedik, a fölfogótér a nagy nyomású hengerből kiáramló gőzt az (i4 i5) csatornákba beépített túlhevítőn át nagy sebességgel beszívja. Ez a folyamat a dugattyú minden ide-oda mozgásnál ismétlődik. Az (i4, i5) csatornákban lévő két (m) csőkígyó egyött egy túlhevítőt alkot és azok mindegyike a nagy nyomású hengerből kiáramló gőz egyik felét hevíti föl. A túlhevítőt csak szerkezeti okokból kell két részre osztani. Magától érthető, hogy ezt a túlhevítőöt egyaránt használhatjuk a nagy nyomású hengerből az (i8) fölfogótérbe és az (i8) folfogótérbe és az (i8) fölfogótérből'a kisnyomású hengerre átáramló gőz túlhevítésére. Ez a két gőzáram ellenkező irányú és minthogy a dugattyú ide-oda mozgásánál fölváltva megy az áramlás az egyik és másik irányban végbe, a túlhevítő kihasználása igen tökéletes. Ennek következtében a túlhevítő szerkezete igen tömör fog lenni, a fölfogötér térfogatnagyobbítása pedig minimális lehet. A túlhevítő szerkezetének tömörségét lényegesen fokozza az a körülmény, hogy a túlhevítőn átáramló friss gőz