57088. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés állítóemelők elreteszelésénél

lassanként a blokkmezőt kiválthatják (szabaddá tehetik). A tok, illetve a (d) sarok lengései egy idejüleg a (g) megakasztóingára is áttér* jednek, mely ennek következtében az (f) fölfekvési pontjáról leemelkedik és (h) megakasztófogával a (,b) fegyverzet pályájába lép be. Ily módon minden lökés ártalmatlanná válik. A 2. ábrán az 1. ábrán föltüntetett berendezéssel lényegében megegyező- berendezés látható, az eltérés ettől csakis az, hogy az ingának elreteszelőfoga nincs. Minthogy az inga a lökés hatása alatt igen nagy gyorsulásra tesz szert, (h) karja a (b) reteszre oly nagy nyomást gyakorol, hogy az esetleg görbefölület gyanánt kiképezett érintkezési fölületek között föllépő súrlódás már maga is elégséges a fegyverzet kiváltómozgásának meggátlására. Minthogy a (h) és (b) részek már nyugalmi helyzetükben is lazán egymásra feküdhetnek, ez a foganatosítási alak annak példája, hogy az inga által a lökés hatása alatt kifejtett erőknek nem kell okvetlenül mozgást előidézniök, hanem, hogy azok a nyomás nagyobbításában is nyilvánulhatnak. A 3. ábrán a találmány tárgyának oly foganatosítási alakja látható, melynél az inga valamely elektromágnes közönséges fegyverzetének megakasztására szolgál. A hatás fokozására itt két további segédeszköz van alkalmazva: egy (k) rúgó, mely a (b) fegyverzetet a leesett állapotban tartja és annak mozgását késlelteti, amint az az (e) támasztópontot elhagyta, továbbá az (e) és (f) támasztópontoknak egyenlőtlen értékű elrendezése, amennyiben az a megakasztóinga (f) támasztópontjának távolsága az (i) forgáspontjától kisebb, mint a kiváltó fegyverzet megfelelő (a, e) pontjai között lévő távolság. Eme két segédeszköz, melyek mindegyike külön, egymagában is alkalmazható volna, azt idézi elő, hogy az inga szögsebessége nagyobbá lesz, mint a fegyverzeté, tehát, hogy az inga a megakasztómozgást gyorsan és biztosan végzi el. A 4. ábrán oly foganatosítási alak látható, melynél az inga magán a fegyverzeten vau forgathatóan ágyazva. Az (A) tokot érő lökést ekkor az (e) érintkezési hely közvetítésével a (b) fegyverzet és (f) ütköző Viszi át a (g) ingára, melynek (h) karját az elreteszelő állásba állítja. Az (f) ütköző itt is igen közel van az (i) csaphoz alkalmazva, hogy az inga érzékenységét fokozzuk. Egyébként az inga az (A) tokkal mereven kapcsolt ütközőre is támaszkodhatik. Az 5. és 6. ábrán nézetben, illetve keresztmetszetben oly inga látható, mely nemcsak lökéseket, hanem túlságos nagy mágneses erőket is hatástalanokká tesz. Az inga úgy mint a 4. ábrán a (b) fegyverzetre van ágyazva és ennek (f) ütközőjére támaszkodik. Az inga vasból készül és ép úgy mint a fegyverzet, a mágneses erővonalak hatása alatt áll, (6. ábra). Az inga és fegyverzet viszonylagos helyzetét egy (1) rúgó külön is biztosítja, mely rúgó akként van méretezve, hogy a normális üzemi áram által kifejtett erőt viszonylagos helyzetének megváltoztatása nélkül vigye át a fegyverzetre. Ha ellenben a mágnes erősebben van gerjesztve, a fegyverzetre átviendő forgató nyomaték nagyobb, mint amekkora a rúgó feszültségének megfelel, ennek következtében pedig a könynyebb inga a fegyverzettel szemben elősiet és ezt elreteszeli, mielőtt ez a kiváltásához szükséges utat megtette volna. Az 5. ábrán látható inga lökésekkel szemben ugyanúgy viselkedik, mint a 4. ábrán látható. Az (1) rúgó késleltető hatását az (f, i) távolság megfelelő megszabásával ki lehet egyenlíteni. Az 5. ábrán látható ingának főleg az a célja, hogy az erősebb (pl. vezetékérintkezés következtében fellépő) idegen áramok az állító emelőt ki ne válthassák. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 42138. sz. törzsszabadalomban védett, állitóemelők elreteszeléseihez való biztonsági berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a megakasztóberendezés a kiváltómozgást amaz erők,