57088. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés állítóemelők elreteszelésénél

lassanként a blokkmezőt kiválthatják (sza­baddá tehetik). A tok, illetve a (d) sarok lengései egy idejüleg a (g) megakasztóingára is áttér* jednek, mely ennek következtében az (f) fölfekvési pontjáról leemelkedik és (h) meg­akasztófogával a (,b) fegyverzet pályájába lép be. Ily módon minden lökés ártalmat­lanná válik. A 2. ábrán az 1. ábrán föltüntetett be­rendezéssel lényegében megegyező- beren­dezés látható, az eltérés ettől csakis az, hogy az ingának elreteszelőfoga nincs. Minthogy az inga a lökés hatása alatt igen nagy gyorsulásra tesz szert, (h) karja a (b) reteszre oly nagy nyomást gyakorol, hogy az esetleg görbefölület gyanánt kiképezett érintkezési fölületek között föllépő súrlódás már maga is elégséges a fegyverzet kiváltó­mozgásának meggátlására. Minthogy a (h) és (b) részek már nyugalmi helyzetükben is lazán egymásra feküdhetnek, ez a foga­natosítási alak annak példája, hogy az inga által a lökés hatása alatt kifejtett erőknek nem kell okvetlenül mozgást előidézniök, hanem, hogy azok a nyomás nagyobbításá­ban is nyilvánulhatnak. A 3. ábrán a találmány tárgyának oly foganatosítási alakja látható, melynél az inga valamely elektromágnes közönséges fegyverzetének megakasztására szolgál. A hatás fokozására itt két további se­gédeszköz van alkalmazva: egy (k) rúgó, mely a (b) fegyverzetet a leesett állapotban tartja és annak mozgását késlelteti, amint az az (e) támasztópontot elhagyta, továbbá az (e) és (f) támasztópontoknak egyenlőtlen értékű elrendezése, amennyiben az a meg­akasztóinga (f) támasztópontjának távolsága az (i) forgáspontjától kisebb, mint a kiváltó fegyverzet megfelelő (a, e) pontjai között lévő távolság. Eme két segédeszköz, melyek mind­egyike külön, egymagában is alkalmazható volna, azt idézi elő, hogy az inga szög­sebessége nagyobbá lesz, mint a fegyver­zeté, tehát, hogy az inga a megakasztómoz­gást gyorsan és biztosan végzi el. A 4. ábrán oly foganatosítási alak lát­ható, melynél az inga magán a fegyverze­ten vau forgathatóan ágyazva. Az (A) tokot érő lökést ekkor az (e) érintkezési hely közvetítésével a (b) fegyverzet és (f) ütköző Viszi át a (g) ingára, melynek (h) karját az elreteszelő állásba állítja. Az (f) ütköző itt is igen közel van az (i) csaphoz alkalmazva, hogy az inga érzékenységét fokozzuk. Egyébként az inga az (A) tokkal mereven kapcsolt ütközőre is támaszkodhatik. Az 5. és 6. ábrán nézetben, illetve ke­resztmetszetben oly inga látható, mely nemcsak lökéseket, hanem túlságos nagy mágneses erőket is hatástalanokká tesz. Az inga úgy mint a 4. ábrán a (b) fegyverzetre van ágyazva és ennek (f) ütközőjére tá­maszkodik. Az inga vasból készül és ép úgy mint a fegyverzet, a mágneses erő­vonalak hatása alatt áll, (6. ábra). Az inga és fegyverzet viszonylagos helyzetét egy (1) rúgó külön is biztosítja, mely rúgó ak­ként van méretezve, hogy a normális üzemi áram által kifejtett erőt viszonyla­gos helyzetének megváltoztatása nélkül vigye át a fegyverzetre. Ha ellenben a mágnes erősebben van gerjesztve, a fegy­verzetre átviendő forgató nyomaték nagyobb, mint amekkora a rúgó feszültségének meg­felel, ennek következtében pedig a köny­nyebb inga a fegyverzettel szemben elősiet és ezt elreteszeli, mielőtt ez a kiváltásá­hoz szükséges utat megtette volna. Az 5. ábrán látható inga lökésekkel szemben ugyanúgy viselkedik, mint a 4. ábrán látható. Az (1) rúgó késleltető hatá­sát az (f, i) távolság megfelelő megsza­básával ki lehet egyenlíteni. Az 5. ábrán látható ingának főleg az a célja, hogy az erősebb (pl. vezetékérintke­zés következtében fellépő) idegen áramok az állító emelőt ki ne válthassák. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 42138. sz. törzsszabadalomban védett, állitóemelők elreteszeléseihez való biz­tonsági berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a megakasztó­berendezés a kiváltómozgást amaz erők,

Next

/
Oldalképek
Tartalom