57010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz vakolathabarcs légátbocsátóképességének fokozására
ritkán fordul elő, hogy hajszálrepedés keletkezik, vagy hogy a habarcs porhanyós marad. A légátbocsátió habarcs előállítására •való új eljárás alkalmazásakor! tehát vagy a habarcskötő anyagokhoz, mint fehér mészhez* magnéziummészhez, hidraulikus mészhez vagy pedig a töltőanyagokhoz, mint szemcsés kövekhez, ásványi anyagokhoz, homokhoz igen csekély mennyiségben olajokat vagy zsírokat adunk. Az olajokat . és zsírokat, mielőtt la habarcshoz adjuk, sajátos előkezelés folytán szappanszerűvé tesszük. A mészhez az adalékanyagokat oltás előtt vagy oltás után adagoljuk. Száraz habarcs készítésénél előnyös oltottmészpépből kiindulni és ezt csak bizonyos idő Titán, amikor már nem (maró hatású, fölhasználni. Az iszapolt mész eközben megszárad és a zsíranyagokat vagy közvetlenül az oltás után vagy a szárítás után és az őrlés előtt vagy pedig a teljes elkészítés, vagyis ia szárítás és őrlés után adjuk hozzá. Emellett az adalékanyagok egyenletes elosztása nehézséget okoz, különösen akkor, ha a mészpép szalonnás állományú. Hogy az elosztást lehetővé tegyük, az olajat vagy zsírt szerves oldószerben, alkoholban vagy aeetonban, föloldjuk, illetve szuszpendáljuk és egyidejűleg keményítőt adunk hozzá. A finoman porított keményítő vagy más nagy molekulasúlyú szerves anyag hozzáadagolása által a habarcs képlékenysége a vízhozzáadás fokozása nélkül emeltetik. Másrészt a keményítő a kész habarcsot vízzel szemben érzéktelenné is teszi. Épp ily célszerű az olaj- és zsír-oldatoknak ia szárított poshadt mészpéphez való adagolása. Ezen esetben az alkohol- vagy acetonoldatot a még meleg kiszárított mészre porlasztjuk, miközben az oldószer elpárolog és a mész elkenődés nélkül, kényelmesen őrölhető. Azon hátrány elhárításának; hogy az olajnak és zsírnak a mészhez valló adagolásánál csak nehezen lehet egyenletes tö'meget kapni és amellett még ta megkeményedési képesség is szenved egy keveset, egy másik módja abban áll, hogy a zsíros anyagokat emulzió alakba visszük át. A mészhabarcs előállításánál következőkép járunk el. Mész vizet vagy hig mésatejet kavaróedényben lenolajjal, repceolajjal vagy más megfelelő zsírral1 vagy olajjal jól összekeverünk. Az elkeverás levegő befúvatása által is végezhető és mielegítéá általelősegíthető.'Guminakhozzáadása igen előnyös., Elegendő erős átdolgozás mellett egyenletes zsíros emulzió keletkezik, mely a mész oltására szolgál. Az így kapott tésztaszerű vagy száraz mész az olajat egészen egyenletesen tartalmazza magában. Ugyanez áll az ily módon készített taészpépből előállított, fal- vagy vakolathabarcsra is. Az emulgálás mész helyett alkáliával, barithidráttal vagy vízben oldhat^ szappannal is végezhető. Ahelyett, hogy az emulziót a mész oltására fölhasználjuk és ezáltal; bizonyos mértékben szárítjuk és a száraz mészben széjjeloszlatjuk, az emulziót közvetlenül! melegítéssel, nevezetesen bepárlással is megszáríthatjuk. A száraz megőrölt, készítményt ezután a vakolathabarcshoz adjuk. Ha az ilyen (emulziókkal készített vakolathabarcsok vízbehatásának vannak kitéve, az a veszély áll fönn, hogy az emulgált alkotórészek kimosatnak. Az olaj-és zsíranyagoknak valamely habarcstöltőanyaghoz való közvetlen adagolása, másrészt a megkeményedést némileg hátrányosan befolyásolja, amennyiben azok a habarcsképző anyag vagy a soványítóanyagok részei között izolálódnak. Ezért az olajnak a vakoliathabarcs soványítóanyagához való adagolásánál oxidálható olajokat vagy zsírokat használunk ia következő módon: A finom soványítóanyagnak, pl. homoknak, illetőleg kőlisztnek egy részét az esetleg alkalmazott festékföldekkel vagy festékanyagokkal együtt vizet föl nem vevő anyagokkal víz hozzáadása nélkül összekeverjük és az elegyet vékony rétegben a levegőn kiterítjük. Ily módon az olaj, pl. lenolaj gyorsan oxidálódik és el-