57009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyázó szer előállítására

szerek hozzáadásával csapadékká töreked­tek átalakítani, melyet azután szürősajtókon víztelenítettek, megszárítottak és szétaprí­tottak. A városi ürüléket vizétől jóformán meg is szabadították és sürün folyós állapotban tartályokba széjjelküldötték. Mindezen fölsorolt értékesítések azonban nem válltak be, minthogy a városi ürülé­keknél az úszó anyagokat (zsiradékokai) nem különítették el a hordaléktól. Jelen találmány tárgya azt célozza, hogy a városi ürüléknek csakis hordalékát dol­gozzuk föl trágyaszerré, a trágyázó cé­lokra értéktelen cserepek, vas és egyéb ily alkatrészek eltávolítása mellett és pedig az utcai és házi szemét hozzáadásával vagy e nélkül. Ezen cél elérésére a hordalékanyagokat, melyek pl. az 50888. számú magyar szaba­dalmi leírás szerint vagy más eljárás sze­rint különíttetnek el, légszárítás vagy asza­lás utján megszárítjuk és azután porrá őröljük. A megszárított és megőrölt hordalék­anyagok azonban ily alakban nem tehetők ki a légköri levegő hatásának, mivel a le­vegő a trágyázószernek trágyázó értékét csökkenti még akkor is, ha az zsákokban van elcsomagolva. Ily szárított és megőrölt hordalékanyagot tehát poranyagot tehát poralakban nem le­het hosszabb időn át raktáron tartani, ha­nem kényszerítve vagyunk azt csakhamar elhasználni. Ha azonban ezek az anyagok kötőanyag segélyével összesajtoltatnak és alakíttatnak, úgy téglákká és más alakokba formálhatók, melyek a levegő behatását csak a külső fölületen .engedik meg, míg a téglák belsejében a trágyaalkatrészek teljesen koncentrálva maradnak. Ily kötőanyag gyanánt igen jól vált be a városi szemét, illetve utcaszemét, minthogy nemcsak kötőerővel rendelkezik, hanem azonkívül bizonyos, habár nem nagy mér­tékben trágyázó erővel is bír és így a szá­rított és megőrölt ürülékek nagy trágyázó erejét fokozni képes. Az esetben, ha a trágyázó szert városi ürülékekből, szemét hozzáadásával akarjuk előállítani, az ürülék hordalékanyagjait és osztályozott, tisztított szemetet változ­tatható arányokban összekeverjük és tég­lákká (briketekké) sajtoljuk, melyeket az­után konzisztens trágya gyanánt szétküld­hetünk. A hordalék és szemét keverési arányát úgy kell megválasztani, hogy a szeméiből épen annyit vegyünk, mint a mennyi szük­ség, hogy a szemétből és a megőrölt hor­dalékanyagból képlékeny, alakítható egyen­letes konzisztens masszát kapjunk. Tapasztalat szerint 4 rész hordalék és 1 rész szemét a helyes arány. Az alkalmazott anyagok természete szerint azonban eltéré­sek is lehetségesek. Az így előállított trágyázó szer akár esakis hordalékból, akár a hordaléknak sze­méttel való keverékéből teljesen szagtalan. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás trágyázó szernek konzisztens alak­ban való előállítására, azáltal jelle­mezve, hogy kloákavizek megszárí­tott és megőrölt hordalékanyagjait és osztályozott, tisztított szemetet megfe­lelő arányokban összekeverünk és kép­lékeny masszává dagasztunk össze, melyet azután konzisztens alakokká, pl. téglákká dolgozunk föl. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASAI- NYOMDÁJA BUDAPfcS'< fcN

Next

/
Oldalképek
Tartalom